Szerbia államadóssága idén augusztusban a júliusi szintről 10,5 milliárd dinárral (mintegy 89 millió euróval) növekedett, és augusztus végén 41,93 milliárd eurót tett ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 43,3 százaléka – írja a Forbes Srbija.
Az adósság csaknem 80 százaléka devizában áll fenn. Az állam közvetlen kötelezettségei augusztus végén 40,24 milliárd eurót tettek ki. Ebből a belföldi adósság 10,99 milliárd euró, a külső adósság pedig csaknem háromszor akkora: 29,25 milliárd euró.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Emellett jelen vannak a közvetett kötelezettségek is, vagyis az állam által vállalt garanciák. Ezek összesen 1,68 milliárd euróra rúgnak. Valamivel több mint 600 millió eurót tesz ki a belföldi közvetett adósság, amely kizárólag a kereskedelmi bankokkal szemben áll fenn. A külső közvetett adósság 1,07 milliárd euró.
Az államadósság 2000 végén 14,2 milliárd euró volt, ami azonban a GDP értékének csaknem 180 százalékát tette ki. Idén augusztus végén az adósság 41,9 milliárd euró volt – azaz háromszor magasabb –, de a GDP-hez viszonyított aránya drasztikusan alacsonyabb: 43,3 százalék.
Hat évvel az október ötödikei rendszerváltás után, 2006-ban az adósság GDP-arányos részesedése mindössze 30 százalékra csökkent. Nominálisan az adósság az év végén 9,3 milliárd eurót tett ki.
Szerbia adóssága 2008 végén volt a legalacsonyabb. A GDP-hez viszonyított aránya 25,8 százalékra mérséklődött, az adósság összege ekkor 8,8 milliárd euró volt.
2012 végén az adósság 17,7 milliárd euró volt, ami azt jelenti, hogy az állam abban a négy évben csaknem kilencmilliárd euróval adósodott el.
Két évvel később, 2014 végén az adósság GDP-arányos mutatója a maastrichti kritérium fölé emelkedett, és 63,4 százalékot ért el. A legmagasabb egy évvel később volt, amikor az állam megkezdte a fiskális konszolidációs folyamatot. 2015 végén az adósság nominálisan 24,8 milliárd euró volt, a GDP-hez viszonyított aránya pedig 67,2 százalékot tett ki.
2012-höz képest – amelyre a hatalom képviselői szinte naponta hivatkoznak a választási kampányban – az állam adóssága ma két és félszerese a korábbinak. Ekkor 17,7 milliárd euró volt, ma pedig csaknem 42 milliárd euró. Amikor azonban a GDP-hez viszonyított arányt hasonlítjuk össze, a különbség fordított: a GDP növekedése miatt az adósságráta az akkori 50,8 százalékról az augusztusi 43,3 százalékra csökkent.
2015 és 2018 között az államadósság nagyjából egymilliárd euróval csökkent, de a Covid-járvány, a bőkezű állami juttatások és a beruházási „bumm” miatt – tiszta prioritási terv és a partnerek kiválasztásának átláthatósága nélkül – ismét növekedésnek indult.
2020-tól napjainkig az adósság csaknem megduplázódott. A Covid-járvány első évének végén 26,6 milliárd euró volt, mára pedig elérte a közel 42 milliárd eurót.
A legfrissebb adatok szerint a hitelezők rangsorában az első helyen a szerbiai eurókötvények vásárlói állnak: az ő kezükben 12,9 milliárd euró van. A második helyen a dinárban kibocsátott, hosszú lejáratú állampapírok tulajdonosai találhatók 6,9 milliárd euróval. A kereskedelmi bankoknak hitelek jogcímén Szerbia idén augusztus végén 5,5 milliárd euróval tartozott, a Kínai Exim Banknak pedig 2,8 milliárd euróval.
Szerbia az elmúlt hat évben egyre inkább a kereskedelmi bankoktól vesz fel hiteleket, ami az eladósodás egyik legdrágább módjának számít. Az Államadósság-kezelő Igazgatóság adatai szerint a banki hitelek összege alig 200 millió euróról 5,5 milliárd euróra nőtt mindössze hat év alatt.
