A Szerbiai Energiaügynökség számításai szerint a most kezdődő fűtési szezonban a legolcsóbb a földgázzal és a tűzifával való fűtés lesz, míg a legdrágább az árammal történő fűtés.
Az ügynökség gazdasági szektorának vezetője, Nebojša Despotović elmondta, hogy a számítást egy 60 négyzetméteres lakásra végezték el: a földgázzal való fűtés a teljes szezonra körülbelül 60 000 dinárba kerül, míg a közvetlen elektromos fűtés akár a 250 000 dinárt is elérheti.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A számítás azon a feltételezésen alapul, hogy a lakást hat hónapon keresztül, napi 16 órában 20 fokra fűtik fel, amihez körülbelül 9000 kilowattóra hőenergiára van szükség.
„A két legolcsóbb energiahordozó a földgáz és a fa. A földgáz ára csaknem három éve nem változott, legutóbb 2023. november 1-jén módosult. A fa piaci áru, így az ára változik: idén kis mértékben emelkedett” – nyilatkozta Despotović.
Az elemzés során a jelenlegi energiahordozó-árakat használták, vagyis a számítás a fűtési szezon előtti pillanatnyi állapotot tükrözi. A fafűtésnél azonban a költségek jelentősen eltérhetnek a tüzelőanyag árától és a kályha hatásfokától függően. „A költségek a 60 000 dinártól – olcsó fa és hatékony kályha esetén – egészen a csaknem 100 000 dinárig terjedhetnek évente, drágább fával és kevésbé hatékony kályhával” – magyarázta Despotović. Különösen szembetűnő a pellet árának növekedése, amely idén lényegesen megdrágult a fűtési szezon kezdete előtt.
„A peletfűtés éves költsége mintegy 114 000 dinár. Szeptember végén és október elején a piaci ára csaknem 50 százalékkal megugrott, ami alaposan megemelte a fűtési költségeket” – emelte ki Despotović.
A legnagyobb különbségek az elektromos energiával történő fűtésnél tapasztalhatók, mivel a számla elsősorban a berendezések használati módjától és a nappali (drágább) vagy éjszakai (olcsóbb) tarifás fogyasztástól függ.
„A közvetlen fűtés – amikor olyan kályhája vagy kazánja van, amellyel napközben használja az elektromos áramot – jelenleg talán a legdrágább fűtési mód, évente mintegy 250 000 dinár” – tette hozzá Despotović. Lényegesen kedvezőbben járnak azok a háztartások, amelyek hőtárolós (TA) kályhákat használnak, és azokat kizárólag éjszaka töltik fel, amikor az áram négyszer olcsóbb.
„A megfelelő hőkapacitású TA kályhák, amelyek képesek éjszaka eltárolni az energiát és azzal másnap estéig fűteni, évente körülbelül 102 000–103 000 dináros számlát eredményeznek” – magyarázta Despotović.
Ha viszont a kályha kapacitása nem elegendő, és a háztartásnak napközben rá kell fűtenie, a költségek mintegy 40 000 dinárral növekedhetnek.
„Ha naponta két órát használják a drágább tarifát rásegítő fűtésre, az éves számla mintegy 142 000 dinárra nő” – pontosított Despotović.
A Szerbiai Energiaügynökség számításai szerint a banovići magas fűtőértékű szénnel való fűtés körülbelül 81 000 dinárba, a vreoci szárított szénnel való fűtés mintegy 86 000 dinárba, míg a stanari szénnel való fűtés szezonomként körülbelül 102 000–103 000 dinárba kerül.
A propán-bután gázzal történő fűtés mintegy 188 000 dinárt tesz ki, míg a fűtőolajjal való fűtés a tavalyi árak alapján körülbelül 170 000 dinár lenne. „A fűtőolajra vonatkozóan jelenleg nem állt rendelkezésünkre az idei szezon ára, ezért a tavalyit használtuk. Ezen az áron a fűtés 170 000 dinárt tenne ki, ami azt jelenti, hogy az idei ár kialakítása után rendkívül drága lesz” – mondta Despotović.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint Szerbia polgárainak csaknem fele fával és pellettel fűt. mintegy 25 százalékuk távhőrendszert, 13 százalékuk elektromos energiát, és megközelítőleg 10 százalékuk földgázt használ. Az egyéb fűtési módok az összes lehetőség mintegy két százalékát teszik ki.
