Jugoslav Ristić nyugdíjas szakszervezeti vezető, az Egyetemista lista jelöltje arról beszélt, milyen helyzetbe kerülnének Szerbia legidősebb polgárai, ha a hármas számú lista megnyerné a választásokat. Azt üzente a nyugdíjasoknak, hogy „nyissák ki a szemüket”, mert Aleksandar Vučić volt államfő mindvégig becsapja őket. Azt is ismertette, milyen kedvezményekre számíthatnának, ha az Egyetemista listára adják le a szavazatukat, és a hármas számú lista megnyeri az előrehozott október 25-ei köztársasági parlamenti választásokat.
A kragujevaci Zastava oružja vállalat dolgozója, a hosszú évek óta szakszervezeti aktivistaként tevékenykedő Jugoslav Ristić is helyet kapott az Egyetemista lista jelöltjei között.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ristić felszólalt a május 23-án, a belgrádi Slavija téren megtartott egyetemista tüntetésen, ahol azt üzente a megzsarolt munkavállalóknak, hogy a fiatalok értük is küzdeni fognak.
Mivel maga Ristić is nyugdíjas, a Nova.rs portálnak részletesen ismertette, milyen terveket dolgoztak ki az Egyetemista lista képviselői Szerbia legidősebb polgárai számára.
„Először is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a nyugdíjasok helyzete történelmi mélyponton van. Az átlagnyugdíj jelenleg az átlagfizetés 48 százalékát teszi ki, míg 2003-ban ez az arány még 73 százalék volt. Aleksandar Vučić, aki nemrég távozott államfői pozíciójából azt ígéri, hogy az átlagfizetés eléri majd az 1400 eurót, az átlagnyugdíj pedig a 650 eurót. Ez valójában azt mutatja, hogy még az átlagfizetés 50 százalékát sem kívánják elérni” – mondta Ristić. Hangsúlyozta, hogy jelenleg a nyugdíjasok tartoznak a legszegényebbek közé.
„Ha az elmúlt negyedszázadot vizsgáljuk, a társadalom egészének gazdagságához viszonyítva valóban ők a legszegényebbek. A nyugdíjaknak pedig követniük kellene a társadalom helyzetét és gazdasági fejlettségét. Ez egyszerűen tény” – fogalmazott.
Mit irányoz elő az egyetemisták programja a nyugdíjasok számára?
Ristić szerint a diákmozgalom számos kedvezményt kínál a nyugdíjasoknak.
„Elsőként azt tervezzük, hogy évente kétszer, április 1-jén és október 1-jén összehangoljuk a nyugdíjakat a gazdasági mutatókkal, hogy mérsékeljük az infláció hatását. Emellett célzottan emelnénk a legalacsonyabb nyugdíjakat, hiszen vannak olyan nyugdíjasok, akik mindössze 38 600 dináros minimálnyugdíjat kapnak. Ezek az alacsony összegek valóban lehetetlenné teszik a méltóságteljes időskort” – sorolta.
A Nova beszélgetőpartnere kiemelte, hogy az első intézkedések között szerepel a nyugdíjak azonnali, a rendszeres emelésen felüli további 5 százalékos növelése.
„Emellett létrehoznánk egy alapot, amelyből a legalacsonyabb nyugdíjakat az átlagnyugdíj szintjéhez közelítenénk. A hozzátartozói nyugdíjak esetében pedig kiegészítést biztosítanánk a minimálnyugdíj teljes összegéig. A hozzátartozói nyugdíj ugyanis gyakran alacsonyabb: egy jogosult esetében az elhunyt nyugdíjának 70 százaléka, két jogosultnál 80, háromnál 90, négynél pedig 100 százaléka jár. Így az érintettek kevesebbet kapnak, mint amennyi az elhunyt családtag nyugdíja volt” – magyarázta Ristić.
Kiegészítés az elhunyt házastárs nyugdíja után
Ristić szerint az egyik legfontosabb tervezett intézkedés az elhunyt házastárs nyugdíjának legfeljebb 15 százalékát kitevő célzott kiegészítés.
„Ez azt jelenti, hogy az életben maradt házastárs megkaphatná az elhunyt nyugdíjának legfeljebb 15 százalékát, azzal a feltétellel, hogy összes jövedelme nem haladhatja meg az átlagnyugdíj 1,25-szörösét. Vagyis azok esetében lenne lehetőség a 15 százalékos kiegészítésre, akiknek a jövedelme nem éri el ezt a határt.”
Ristić beszélt a korengedményes nyugdíjba vonulókra vonatkozó büntetőlevonások megszüntetéséről is. Ezek miatt egyes nyugdíjasok járandóságát akár 20,4 százalékkal is csökkentik, amit igazságtalan intézkedésnek nevezett.
„A büntetőlevonások kétlépcsős megszüntetését tervezzük. Azoknál, akik 42 év szolgálati idővel rendelkeznek, a 65. életévük betöltésekor megszűnne a levonás. Vagyis visszakapnák azt a 20,4 százalékot, amelyet jelenleg levonnak tőlük, és a teljes nyugdíjukat folyósítanák. A többiek esetében a levonások a 70. életév betöltésekor szűnnének meg.”
Ez azt jelentené, hogy azoknál, akik legalább 40, de 42 évnél kevesebb tényleges szolgálati idővel rendelkeznek, 65 éves koruk után megfeleznék a levonást, 70 éves korukban pedig teljesen megszüntetnék.
„Akiknek 42 év szolgálati idejük van, azoknál 65 éves korban azonnal megszűnne a büntetőlevonás. A 40 és 42 év közötti szolgálati idővel rendelkezők esetében 65 és 70 éves kor között a felére csökkenne, 70 éves kortól pedig mindenkinél megszűnne” – pontosította.
Bevezetnék a szociális nyugdíjat
A Nova beszélgetőpartnere kiemelte, hogy az egyetemisták programja a szociális nyugdíj bevezetését is előirányozza.
„A szociális nyugdíj összege megegyezne a mezőgazdasági minimálnyugdíjjal, vagyis 24 444 dinár lenne. A jogosultságot vagyonvizsgálathoz kötnénk, de azt a lakást vagy házat, amelyben az érintett él, nem vennénk figyelembe. Ez egyfajta középtávú szociális intézkedés lenne. Elemzéseink szerint a reform teljes, tartós bruttó költsége évente a bruttó hazai termék mintegy 0,73 százalékát tenné ki” – mondta.
A szegénység felszámolása
Ristić hozzátette, hogy az Egyetemista lista által javasolt teljes program végső célja az idősek szegénységének felszámolása.
„Már amennyire ez lehetséges egy olyan társadalomban, ahol a munkavállalók is szegények” – hangsúlyozta.
Arra a felvetésre, hogy egyes nyugdíjasok attól tartanak, kormányváltás esetén elveszíthetik nyugdíjukat, Ristić azt válaszolta, hogy tudniuk kell: Aleksandar Vučić rendszere négy százalékponttal csökkentette a nyugdíjjárulékokat.
„Korábban a munkáltatók 14 százalékot, a munkavállalók szintén 14 százalékot fizettek. A munkáltatói járulékot 10 százalékra csökkentették, amivel milliárdokat juttattak a munkáltatók zsebébe, miközben ugyanekkora összegtől fosztották meg a nyugdíjalapot. Ezért úgy gondolom, hogy az egyik intézkedés a nyugdíjalap bevételeinek növelése lehetne.”
Emlékeztetett arra, hogy mintegy 960 ezer ember nyugdíja nem éri el az 58 600 dináros átlagnyugdíjat.
„Szeretném, ha a hatalom képviselői, a távozó elnök és munkatársai megpróbálnának három napig megélni 58 600 dináros nyugdíjból. A társadalomnak igazságosnak kell lennie, és arra kell törekednünk, hogy az átlagnyugdíj elérje az átlagfizetés 60 százalékát. Az Európai Unióban átlagosan a bruttó hazai termék 12,3 százalékát fordítják nyugdíjakra.”
Ristić úgy véli, hogy a költségvetésben több pénz áll majd rendelkezésre a felsorolt intézkedések megvalósítására.
„A szociális juttatásokra és a szociális nyugdíjakra is lesz pénz, ha visszaszorítjuk a bűnözést, és nem fizetünk ötször annyit egy autópályáért, mint amennyibe valójában kerülnie kellene. Hiszem, hogy minden intézkedésre lesz elegendő forrás” – jelentette ki Ristić.
