Szerbia drámai lemaradásban van Európától és a régiótól az innovatív gyógyszerek hozzáférhetősége terén – közölték a betegegyesületek. A Gyógyszergyártók és Egyesületek Európai Szövetsége (EFPIA) kutatása szerint a szerbiai biztosítottak számára az Európai Unióban az elmúlt négy évben törzskönyvezett innovatív gyógyszerek kevesebb mint 10 százaléka érhető el, amivel Szerbia Európa legvégén foglal helyet – áll abban a közleményben, amelyet 19 betegszervezet írt alá.
Kiemelték, hogy jelenleg 42 gyógyszer vár a gyógyszerlistára való felkerülésre, összesen 82 indikációban az onkológiától és hematológiától kezdve a kardiológián, reumatológián és szemészeten át a vesebetegségekig. A becslések szerint mintegy 200 000 szerbiai beteg vár valamilyen korszerű terápiára.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mindazon innovatív gyógyszerek közül, amelyek Szerbiában évek óta várnak a gyógyszerlistára való felvételre, a bulgáriai betegek számára már 90 százalékuk, Horvátországban 73, Romániában 70, Montenegróban pedig 40 százalékuk elérhető. A szerbiai betegek számára az egészségbiztosítás terhére ezek közül egyetlenegy sem hozzáférhető. A gyógyszerlista legutóbbi rendes bővítése innovatív gyógyszerekkel 2023 decemberében volt. Szerbia emellett egy főre vetítve feleannyit költ gyógyszerekre, mint Horvátország, és ha a jelenlegi tempó folytatódik, még a 21. század végére sem éri el a közép- és kelet-európai országok egészségügyi beruházásainak átlagát – állapították meg az egyesületek.
Az innovatív terápiák számos korábban halálos betegséget tartható, krónikus állapottá szelídítenek. A korszerű célzott és biológiai terápiák pontosabban és kevesebb mellékhatással fejtik ki hatásukat, meghosszabbítják az életet, csökkentik a kórházi tartózkodások és műtétek számát, valamint lehetővé teszik a betegek számára, hogy munkaképesek maradjanak és gondoskodjanak családjukról. Ezért – mint rámutattak – a nem kezelhető vagy nem megfelelően kezelt betegségek költségei (a táppénzeken, a kórházi kezeléseken és a rokkantságon keresztül) hosszabb távon mindig meghaladják magának a terápiának az árát.
Az egyesületek üdvözölték a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) bejelentését, miszerint októbertől négy új innovatív gyógyszer válik elérhetővé a kórházakban.
„Azoknak a betegeknek, akiknek ezeket a gyógyszereket szánják, ez rendkívül fontos hír. Nem szabad azonban abban az illúzióban ringatnunk magunkat, hogy ezzel csökkent a lemaradásunk a régióhoz képest: négy gyógyszer a még mindig várakozó több mint negyvenhez képest nem változtat a képen. Amíg Szerbia bepótol egy lépést, a régió országai újabbakat tesznek. A betegeknek nem egyszeri engedményekre van szükségük, hanem egy olyan rendszerre, amelyre számíthatnak” – áll a közleményben.
A szervezetek rendszerszintű megoldásként javasolták egy elkülönített költségvetési sor létrehozását az RFZO pénzügyi tervén belül, amelyet kizárólag az innovatív gyógyszerek bevezetésére fordítanának, valamint a gyógyszerlista rendszeres, legalább évente egyszeri, előre ismert időpontokban történő frissítését, ahogyan az a legtöbb európai országban szokás.
Azt is kérték, hogy azok a kritériumok, amelyek alapján eldöntik, mely gyógyszerek élveznek elsőbbséget, legyenek nyilvánosak, orvosilag megalapozottak és minden beteg számára egyenlőek.
A betegek innovatív terápiákkal kapcsolatos álláspontját vizsgáló, szeptemberben 396 válaszadó megkérdezésével végzett felmérés megerősíti, hogy a probléma nem magukban a gyógyszerekben van, hanem abban, hogy mennyire hozzáférhetők. Az innovatív terápiát már használó betegek körében – akik a megkérdezettek csaknem egyharmadát teszik ki – 77,8 százalékuk értékelte pozitívan annak hatékonyságát, míg a negatív értékelések aránya mindössze 1,6 százalék volt.
Ugyanakkor a válaszadók 46,5 százaléka úgy véli, hogy az innovatív terápiák Szerbiában kevésbé hozzáférhetők, mint Horvátországban, Szlovéniában, Magyarországon és Bulgáriában. Ráadásul azok is, akik megkapják ezeket, gyakran nehezen jutnak hozzájuk: minden ötödik beteg több mint száz kilométert utazik a kezelésre.
A kutatás rávilágít a jobb tájékoztatás szükségességére is: bár a betegek 64,6 százaléka bízik az orvosokban, mindössze 31,6 százalékuk hallott az orvosától a Szerbián kívüli kezelési lehetőségekről, és alig 28,3 százalékuk a klinikai vizsgálatokban való részvétel lehetőségéről.
A kutatás konklúziója szerint a betegek szemszögéből nem az a kulcskérdés, hogy hatnak-e az innovatív terápiák, hanem az, hogy hány beteg tud róluk, és közülük hányan juthatnak hozzájuk valóban.
Fotó: 021.rs
