Az influenza vírusa idén ősszel a tavalyinál korábban jelent meg Szerbiában. Az első elszórt eseteket már szeptemberben igazolták Belgrádban, a járványügyi szakemberek az A típusú vírust mutatták ki. A hidegebb idő beköszöntével egyre több a légúti fertőzés is, ezért az egészségügyi szakemberek a megelőzés fontosságára figyelmeztetnek.
Slavica Maris, a belgrádi városi közegészségügyi intézet járványügyi szakorvosa október elején megerősítette, hogy a fővárosban már jelen van az influenza. Elmondása szerint az előző két-három hétben több betegnél is kimutatták az A típusú vírust, egyelőre azonban csak elszórt esetekről van szó.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Összehasonlításképpen: a 2025/2026-os szezonban az első laboratóriumilag igazolt szerbiai influenzás eseteket 2025. október 23-án jelentették. A vírust akkor belgrádi, szerémségi, zlatibori és dél-bánáti pácienseknél mutatták ki. Az idei szezonban tehát több héttel korábban jelent meg a kórokozó.
Az egyedi esetek megjelenése azonban nem jelenti azt, hogy már elkezdődött az influenzajárvány, és azt sem, hogy az idei szezon súlyosabb lesz a korábbiaknál.
Az őszi légúti panaszokat ráadásul nem feltétlenül az influenza okozza. Slavica Maris szerint ebben az időszakban leggyakrabban rhinovírusok és adenovírusok terjednek, de elszórtan koronavírus-fertőzések is előfordulnak. A hasonló tünetek miatt megfelelő vizsgálat nélkül nem mindig állapítható meg biztosan, melyik vírus okozta a megbetegedést.
Hogyan különböztethető meg az influenza a megfázástól?
A megfázás tünetei általában fokozatosan alakulnak ki, az influenza viszont többnyire hirtelen kezdődik. Jellemző tünetei a magas láz, a fejfájás, az izom- és ízületi fájdalom, a kifejezett gyengeség, a száraz köhögés, a torokfájás és az orrfolyás.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a tünetek általában a fertőzést követő két napon belül jelentkeznek, de a lappangási idő egy-négy nap is lehet. A legtöbb beteg egy héten belül felépül, a köhögés és a kimerültség azonban tovább is fennmaradhat.
Az influenza a legtöbb embernél súlyosabb következmények nélkül zajlik le, de szövődményeket, például tüdőgyulladást is okozhat. Különösen veszélyeztetettek a 65 év felettiek, a kisgyermekek, a várandósok, valamint a krónikus betegségben szenvedők és a legyengült immunrendszerű emberek.
Az influenza a 20. és a 21. században
Az influenza évszázadok óta kíséri az emberiséget, az emberi megbetegedéseket okozó vírust azonban csak 1933-ban sikerült először izolálni. A betegség történetének egyik legsúlyosabb eseménye az 1918-ban kitört, spanyolnáthaként ismert világjárvány volt.
Az amerikai járványügyi központ (CDC) becslése szerint az 1918–1919-es pandémia mintegy 500 millió embert fertőzött meg, vagyis az akkori világ népességének körülbelül egyharmadát. A járvány legalább 50 millió ember halálát okozta.
A 20. században és a 21. század elején további három nagy influenzapandémia tört ki: az ázsiai influenza 1957-ben, a hongkongi influenza 1968-ban, majd 2009-ben az A(H1N1) vírus okozta világjárvány, amelyet sertésinfluenzaként is ismerünk.
Az influenzavírus folyamatosan változik, így részben képes kijátszani a korábban kialakult immunitást. Emiatt a szezonális influenza elleni oltóanyag összetételét rendszeresen módosítják, a védőoltást pedig minden évben ajánlják, írja a Nova.
Fotó: Magnific
