„Ha ez igaz, nem csoda, hogy titkolják” – mondta Vladimir Prijović, a Belgrádi Ügyvédi Kamara elnöke az N1 televízió műsorában, aki azt követelte, hozzák nyilvánosságra, kiket részesített kegyelemben a volt államfő hivatali idejének utolsó napjaiban.
A kegyelem nem valakinek a szabad elhatározásán vagy jóindulatán múlik, hanem a polgárok azon jogáról szól, hogy a szuverenitás hordozóiként tudhassák, kit és milyen okból részesítettek kegyelemben – jelentette ki Vladimir Prijović.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Ez a hatalom rendkívüli felelőtlenségről, valamint a törvények és az alkotmány tiszteletben tartásának hiányáról tett tanúbizonyságot. Többször is visszaéltek a hatáskörükkel. Ezért nem várom, hogy választ adjanak arra a kérdésre, kik részesültek kegyelemben, holott egy demokratikus társadalomban ez teljesen természetes lenne” – mondta Prijović.
A Belgrádi Ügyvédi Kamara Ana Brnabić ideiglenes szerb államfőhöz, valamint Nenad Vujić ügyvivő igazságügyi miniszterhez fordult az ügyben.
Prijović hangsúlyozta: a kegyelem nem egyéni jóindulat kérdése, hanem a jogállamiság és a polgárok tájékozódáshoz való jogának része.
A közvélemény tegnap óta arra is választ vár, hogy a kegyelemben részesítettek között vannak-e azok, akikről a Radar című lap a Sky alkalmazásból nemrég nyilvánosságra került üzenetváltások alapján írt. A levelezés arra utal, hogy Darko Šarić a Szerb Haladó Pártot (SNS) finanszírozta.
Prijović szerint a 49 kegyelemben részesített személy többsége ellen feltehetően büntetőeljárás van folyamatban. Emlékeztetett arra is, hogy a kegyelmi eljárást az igazságügyi miniszter javaslatára kell megindítani.
„A hallgatás falába ütközünk, ez pedig teret enged a különféle történeteknek és találgatásoknak. Személyesen, több forrásból is olyan információkhoz jutottam, hogy a listán szerepelnek az újvidéki előtető összeomlásának és a Vezérkar épület ügyének vádlottjai is, köztük Goran Vesić, Anita Dimoska, Jelena Tanasković és mások. Vagyis olyan személyek is, akik közvetlenül felelősek lehetnek 16 ember haláláért. Ha ez valóban így van, egyáltalán nem meglepő, hogy titkolják az információt, hiszen az indokolt lakossági felháborodást és elégedetlenséget váltana ki a választások előtt” – fogalmazott.
„Ha az igazságügyi minisztérium semmit sem tud, az vagy hazugság, vagy törvénytelenség”
Prijović kétségbeesett lépésnek nevezte a történteket.
„Amikor viszont az igazságügyi minisztérium azt állítja, hogy semmit sem tud az ügyről, az számomra vagy egyértelmű hazugság, vagy törvénytelenség – harmadik lehetőség nincs. A törvény szerint az igazságügyi miniszternek hivatalból kell megindítania az eljárást. Ha a minisztérium azt válaszolja, hogy nincs tudomása az ügyről, akkor vagy hazudnak, vagy a kegyelmi eljárás törvénytelen” – mondta.
Az igazságügyi minisztérium egyelőre nem adott ki hivatalos közleményt az ügyben. A Beta hírügynökség egy meg nem nevezett minisztériumi forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a tárca nem tudja, kiket részesített kegyelemben Aleksandar Vučić, és nem vesz részt a döntés végrehajtásában.
„Már az is a minisztérium felelőtlen működését bizonyítja, hogy nem adtak ki hivatalos közleményt. Egyfelől a médiában megjelenik egy nyilatkozat, másfelől nincs hivatalos válasz. A polgárokat, akik a szuverenitás hordozói, megfosztják a kulcsfontosságú információktól, ráadásul közvetlenül a választások előtt” – hangsúlyozta az ügyvédi kamara elnöke.
Milyen bűncselekmény merülhet fel a kegyelmi eljárás kapcsán?
Arra a kérdésre, hogy milyen bűncselekmények merülhetnek fel, ha az elnök az igazságügyi minisztérium javaslata nélkül döntött a kegyelemről, illetve jogilag érvényes lehet-e egy ilyen határozat, Prijović azt mondta: feltehetően a hivatali visszaélés is szóba jöhet.
„Más bűncselekmények lehetősége is felmerülhet. Mindenesetre az elnök ilyen aktusa nem lehet törvényes. Az már más kérdés, hogy megtámadható-e. Ha a bíróság egy ilyen kegyelmi határozat alapján megszüntetné az eljárást vagy felmentő ítéletet hozna – attól függően, hogy a büntetőeljárás melyik szakaszban tart –, egyelőre csak találgatni tudunk. Mindenre csak a választások után derülhet fény” – mondta.
Hozzátette: ha kiderülne, hogy a kegyelemről szóló bejelentés csupán ígéret volt, annak kizárólag politikai célja lehetett. Ez újabb bizonyítéka lenne annak, hogy a volt államfő visszaélt a tisztségével, és még egyértelműbb példája lenne a közhivatalt betöltők választási kampányban való szerepvállalásának.
A leomlott előtető, ami 16 ember halálát okozta (Fotó: Nova)
