Legalább 1200 embert vettek őrizetbe a franciaországi tüntetések során, amelyeket a kormány az erőszak eszkalálódásaként jellemzett. A becslések szerint mintegy 550 ezren vonultak utcára. Párizsban szombat estére súlyos összecsapások alakultak ki a tüntetőket feloszlatni próbáló rendőrökkel, akik könnygázt és vízágyúkat is bevetettek.
A fővárosban és az ország más részein is épületek gyulladtak ki. Limoges-ban a városházán pusztító tűz miatt részben beomlott a tető. Több városban fosztogatásokról, valamint önkormányzati épületek és üzlethelyiségek megrongálásáról számoltak be.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Sébastien Lecornu miniszterelnök közlése szerint a zavargásokban 150 rendőr sérült meg.
Párizsban a szombat délutáni tüntető menet eleinte többnyire békésen zajlott. Fiatalok egy csoportja a BBC-nek azt mondta, hogy békés tüntetők, akik „csak megpróbálják elérni, hogy változzanak a dolgok, de semmi sem mozdul”.
A nap előrehaladtával azonban egyes csoportok tüzet gyújtottak az utcákon, és több járművet is felgyújtottak, köztük a belváros ismert helyszínein, például a Köztársaság téren. Üzleteket fosztottak ki, legalább egy étterem teljesen leégett, a BBC pedig arról is beszámolt, hogy a tüntetők egyes csoportjai egymással is összecsaptak.
Párizs központjában a rohamrendőrök rátámadtak egy csoportra, és több embert gumibottal ütlegeltek.
Lyonban Grégory Doucet polgármester tragédiának nevezte a város turisztikai irodájának felgyújtását. A BFMTV-nek azt mondta, szívszorító, hogy egy ilyen ismert, történelmi jelentőségű épület vált a tűz martalékává.
A helyi rendőrség közlése szerint „ellenséges személyek” akadályozták a tűzoltókat abban, hogy biztonságosan végezzék a munkájukat.
A tűzoltók Limoges-ban is a városházán pusztító lángokkal küzdöttek. A helyi prefektúra szerint a tűz következtében részben beomlott az épület.
Saint-Étienne-ben egy fiatalember keze „szétroncsolódott” egy kisebb robbanószerkezet felrobbanásakor – közölte a közösségi médiában Régis Juanico polgármester, aki hozzátette: „Ilyen tragédiának soha nem lett volna szabad megtörténnie.”
Miért tüntetnek a diákok?
Az elmúlt hetekben diákok százezrei tiltakoztak a francia líceumokban – a 15–18 évesek középiskoláiban – tapasztalható munkaerőhiány és az épületek rossz állapota miatt. Hozzájuk szakszervezetek és más tiltakozó csoportok is csatlakoztak.
A tüntetők között vannak az úgynevezett sárgamellényes mozgalom tagjai is. A mozgalom 2018-ban indított több mint egy éven át tartó tiltakozássorozatot a megélhetési költségek emelkedése miatt, és a modern francia történelem egyik leghosszabb ideig fennmaradó tiltakozó mozgalmává vált.
A francia belügyminisztérium közlése szerint a szombati tüntetéseken célzott erőszakos cselekményeket követtek el maszkot viselő személyek Párizs egyes részein, valamint Marseille-ben, Rennes-ben, Toulouse-ban és Angers-ban.
Franciaország-szerte több helyen jelentettek épületkárokat, többek között Grenoble-ban, Avignonban, Pau-ban, Montpellier-ben és Valence-ban. Párizsban ruházati és élelmiszerüzleteket fosztottak ki, Lille-ben pedig betörtek egy Apple-üzletbe, amelyet teljesen kiürítettek.
Hogyan reagált a francia kormány a tiltakozási hullámra?
Bár Franciaországban nem ismeretlenek a tüntetések és a zavargások, a mostani tiltakozási hullám az ország mély politikai bizonytalanságának időszakában zajlik.
Emmanuel Macron francia elnök jövőre távozik hivatalából. A közvélemény-kutatások szerint az áprilisi elnökválasztás második fordulójában Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője és Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország politikusa mérkőzhet meg egymással.
Mélenchon részt vett a tüntetésen, később pedig azzal vádolta a rendőrséget, hogy rátámadt a demonstrálókra. Ugyanakkor elítélte a fosztogatásokat és a gyújtogatásokat is.
Lecornu veszélyesnek és cinikusnak nevezte a politikus kijelentéseit. A miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a rendőrség rendkívül súlyos erőszakkal szembesült, egyes csoportok pedig az elnökválasztás előtti „bemelegítésre” használják a tüntetéseket. „Senki sem kényszerítheti rá másokra a politikai programját erőszakkal” – jelentette ki.
Marine Le Pen szerint a tüntetők jogos követeléseit a szélsőbaloldal „túszul ejtette”, és Mélenchont azzal vádolta, hogy szítja az erőszakot.
Macron közölte: azokat, akik rongáltak, megtámadták a prefektúrákat és az üzleteket, illetve városházákat fosztottak ki, bíróság elé állítják és megbüntetik.
A kormány a követelések egy részére is megpróbált reagálni. Édouard Geffray oktatási miniszter október 8-án egy televíziós interjúban 3000 új helyettesítő tanár felvételét ígérte. A tüntetések azonban folytatódtak, és egyre intenzívebbé váltak.
Fotó: Magnific/AI
