A választási kampány előrehaladtával a politikai szereplők egyre gyakrabban próbálják meggyőzni a polgárokat arról, hogy kizárólag ők jelentik a megfelelő választást, és nélkülük nincs biztonság. A pszichológusok szerint az érzelmek fontos szerepet játszanak a politikai döntésekben, ugyanakkor fel kell ismernünk, ha valaki megpróbálja manipulálni őket.
Žarko Korać pszichológus a Danas napilapnak nyilatkozva, arra a kérdésre válaszolva, hogy miként értelmezi a politikai szereplők mai üzeneteit, és szerintük milyen érzelmekre próbálnak hatni a választóknál, úgy fogalmazott: a hatalomnak mindössze egyetlen politikai üzenete van.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Egyetlen üzenetük van, amely Radoje Domanović A vezér című elbeszélésére emlékeztet: szavazzatok Aleksandar Vučićra, a boldogítótokra, mert nélküle gazdaságilag tönkremegyünk, ellenségeink – mindenekelőtt a horvátok, az albánok és a montenegróiak – pedig elpusztítanak bennünket” – mondta Korać.
Szerinte a teljes választási propaganda kizárólag Vučić személyére épül, ahogyan a hatalomgyakorlása is.
„Nincs itt senki más. Az egyetemista mozgalom nyomására ezúttal azzal is kiegészítette a róla kialakítani kívánt képet, hogy egyszerű emberként mutatja be magát. Nagyon igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy úgy eszik és olyan italokat fogyaszt, mint a hétköznapi emberek. Nincsenek többé drága francia borok és luxusautók. Mindent a »szerény és dolgos« ember képének rendelnek alá” – emelte ki Korać.
Hozzátette, hogy ez csupán az elsődleges üzenet.
„A másodlagos üzenet lényegében fenyegetés: »Tönkrementek, ha nem rám szavaztok.« »Az usztasák fognak vezetni benneteket, és a horvát Thompson énekel majd nektek.« »Elidegenedtek a saját nemzetetektől, és a gonosz Európa fog parancsolni nektek.« Ez az üzenet sokkal hangsúlyosabb az elsőnél, és sokkal inkább megfelel Vučić kifejezetten agresszív személyiségének” – fogalmazott a belgrádi lapnak nyilatkozó pszichológus.
Korać úgy véli, Szerbiában még soha nem voltak ennyire szabálytalanok a választások, sem a médiaviszonyok, sem a jogi keretek tekintetében. Szerinte ez, Vučić kampányával együtt, félelmet keltett az emberekben.
„Bogoljub Karić, aki azért indult a választásokon, hogy segítse Vučićot, és megpróbáljon néhány szavazatot elvenni az ellenzéktől, polgárháborúról beszél. Ez nem véletlen. Ukrajnát emlegeti, miközben korábban Oroszországban, majd Belaruszban élt. Így jelenik meg afféle »tanúként«, aki azt mutatja be, mi történik, ha valaki elszakad a vezetőjétől – ebben az esetben Putyintól” – mondta Korać.
Szerinte a félelem fontos szerepet játszik a választási részvétel csökkentésében, mivel a magasabb részvétel növeli az ellenzék esélyeit. Vučić szavazótábora már kialakult, ezért várhatóan nem bővül jelentősen.
„Szerbia jelenleg a félő és dühös emberek országa, és a lakosság jelentős része aggódik a jövője miatt. Hogyan is lenne ez másként, amikor Vučić választási propagandájának alapja az a fenyegetés, hogy az emberek elveszítik a fizetésüket és a nyugdíjukat, ha az »usztasák« győznek?” – hangsúlyozta Korać.
Tamara Džamonja Ignjatović, a belgrádi Filozófiai Kar pszichológusa és professzora szerint a politikai üzenetek az érzelmek széles skáláját váltják ki a választókból: az optimizmust és a reményt, amelyek erőt adnak a küzdelem folytatásához, ugyanakkor a félelmet, az aggodalmat és a dühöt is.
Elmondása szerint az Egyetemista lista támogatóit a szolidaritás, az összetartozás és a közösséghez tartozás érzése jellemzi. A kormánypárt hívei körében ezzel szemben nem tapasztalja ugyanezt a közvetlenséget, melegséget és támogatást; inkább közös érdekeket, valamint dezinformált embereket lát.
Džamonja Ignjatović szerint a gyújtó hangvételű üzeneteket megfogalmazó politikusoknak tisztában kellene lenniük szavaik hatásával.
„Csakhogy éppen ez áll az érdekükben: megfélemlíteni, indoktrinálni és meggyőzni az embereket anélkül, hogy elgondolkodnának szavaik következményein és jelentésén. Valóban hozzájárulnak ahhoz, hogy az egész nyilvánosság egyfajta médiabeli és valóságos mocsárrá váljon, amelyben az ember nem akar részt venni. Mindez bizonytalanságot és szorongást kelt” – nyilatkozta az Insajder televíziónak.
Leo Ivanišević pszichológus elmagyarázta, hogy a választási kampányok egyebek mellett a figyelemért és a bizalomért, valamint a választók érzelmeinek befolyásolásáért folytatott pszichológiai küzdelmek. A propagandában jártas szakemberek ugyanis tudják, hogy döntéseinket sokkal inkább az érzelmeink, mintsem a józan eszünk alakítja.
Fotó: Beta
