A polgárok egész életük során fizetik az egészségbiztosítási járulékot, amelynek elvileg biztosítania kellene számukra a megfelelő kezelést, amikor megbetegszenek. Az adatok azonban azt mutatják, hogy Szerbiában az elmúlt négy évben az Európai Unióban törzskönyvezett innovatív gyógyszerek kevesebb mint tíz százaléka érhető el a betegek számára.
Jelenleg 42 gyógyszer vár arra, hogy összesen 82 javallat esetében felkerüljön a támogatott készítmények listájára, miközben a becslések szerint mintegy 200 ezer beteg vár korszerű terápiára.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Savo Pilipović, a Szerbiai Betegek Egyesületének képviselője az Insajdernek nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a kezelések hozzáférhetősége politikai akarattól függ, az új gyógyszerek pedig sajnálatos módon többnyire a választási kampányok idején jutnak el a betegekhez.
Emlékeztetett arra, hogy az innovatív gyógyszerek listáját legutóbb 2023 decemberében bővítették jelentősebb mértékben. Üdvözölte az AstraZeneca négy új gyógyszerének érkezését, amelyet augusztus elején jelentettek be, különösen azért, mert bizonyos típusú emlőrákban szenvedő nők számára ezek a készítmények létfontosságúak.
Pilipović elmondta, hogy három nappal korábban beszélt az AstraZeneca képviselőivel, és megerősítést kapott arról, hogy a gyógyszerek végre eljutnak a betegekhez. Hangsúlyozta, hogy minden új készítménynek örülnek, függetlenül attól, milyen körülmények között sikerült biztosítani annak hozzáférhetőségét. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az új gyógyszerek rendszerint éppen a választási kampányok idején válnak elérhetővé. Mint mondta, sokkal több ilyen készítményre lenne szükség.
Pilipović személyesen is megtapasztalta, mit jelent, amikor egy kezelés már létezik, Szerbiában azonban nem hozzáférhető. 2013 decemberében áttétes melanomát diagnosztizáltak nála, és akkor már hét áttét volt a szervezetében, távoli szervekben.
Elmondása szerint akkoriban Szerbiában nem létezett számára megfelelő gyógyszer, a betegsége pedig gyakorlatilag halálos ítéletet jelentett. Németországba utazott, ahol kezelésben részesült, és szerencséjének köszönhetően életben maradt. Később társaival megalapította a melanomás betegek egyesületét, majd a Szerbiai Betegek Egyesületét, azzal a céllal, hogy a már létező terápiákat a szerbiai betegek számára is elérhetővé tegyék.
Küzdelmük során értek el eredményeket, de az ország legmagasabb rangú vezetőinek több ígérete is teljesítetlen maradt.
Pilipović szerint a tavaly innovatív terápiákra várt pénzt végül a csípő- és térdműtétekre, valamint a szürkehályog-operációkra várakozók listájának csökkentésére fordították.
Elismerte, hogy ez bizonyos betegek számára kedvező döntés volt, ugyanakkor szerinte a várólisták nem rövidültek érdemben, az innovatív gyógyszerek beszerzése pedig elmaradt.
Úgy fogalmazott, hogy a betegek méltánytalan helyzetbe kerültek: az egyik beteg csak úgy juthat hozzá a szükséges ellátáshoz, ha egy másik beteg lemondani kényszerül arról.
Ki dönt arról, mely gyógyszerek lesznek elérhetők?
Bár különböző bizottságok és albizottságok foglalkoznak azzal, hogy mely gyógyszerek kerüljenek fel a támogatott készítmények listájára, Pilipović szerint a gyakorlatban a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) igazgatónőjének van döntő szerepe.
Az ő mozgásterét ugyanakkor alapvetően az határozza meg, hogy az állam mekkora összeget különít el erre a célra.
Pilipović szerint az innovatív gyógyszerek beszerzésére korábban szinte mindig rendkívüli forrásokból jutott pénz. Az AstraZeneca mostani gyógyszerbeszerzését leszámítva a szükséges összegeket minden alkalommal a költségvetési tartalékból biztosították.
Az RFZO-val folytatott többéves együttműködést kedvezően értékelte, és elismerte az igazgatónő szerepét abban, hogy egyes terápiák hozzáférhetővé váltak. A valódi problémát azonban a magasabb politikai szinten meghozott döntésekben látja.
Szerinte az állam vezetői, az államfő, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter nem mindig tanúsítottak kellő megértést sem az egészségbiztosítási alap vezetőjének kérései, sem a betegszervezetek követelései iránt.
Pilipović úgy véli, hogy a politikai akarat hiánya az egyik legfontosabb oka annak, hogy Szerbia az innovatív gyógyszerek beszerzésében Európa sereghajtói közé tartozik.
A betegszervezetek ezért azt követelik, hogy az állami költségvetésben különítsenek el önálló, éves keretösszeget az új, innovatív gyógyszerek beszerzésére.
