November 20-án Európa számos országában egyszerre vonulhatnak utcára a középiskolások és az egyetemisták, hogy tiltakozzanak a fegyverkezés, a kötelező katonai szolgálat és a szociális kiadások visszafogása ellen. A kezdeményezéshez már több tucat ifjúsági és diákszervezet csatlakozott, a szervezők pedig azt szeretnék, ha az akció egy szélesebb nemzetközi mozgalom kiindulópontjává válna. A felhívás nem előzmények nélküli: Franciaországban, Belgiumban és több más európai országban már most is jelentős tiltakozások zajlanak, amelyek mögött az oktatás romló helyzete, a megélhetési válság és a fiatalok jövőjével kapcsolatos bizonytalanság áll.
A jövőnkért harcolunk, nem az ő háborúikért
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az International Youth Strike (IYS), vagyis a Nemzetközi Ifjúsági Sztrájk elnevezésű kezdeményezés augusztusban hirdette meg a november 20-i közös európai tiltakozónapot. A mozgalomhoz különböző országok diák- és ifjúsági szervezetei csatlakoztak, amelyek közös követeléseket fogalmaztak meg a fegyverkezéssel, a katonai szolgálattal, a szociális kiadásokkal és a klímaválsággal kapcsolatban.
A szervezők közleménye szerint november 20-án iskolai és egyetemi sztrájkokat, demonstrációkat, gyűléseket és más tiltakozó akciókat terveznek. A szakszervezeteket és társadalmi mozgalmakat arra szólították fel, hogy november 20. és 22. között csatlakozzanak a megmozdulásokhoz.
A mozgalom jelmondata: „A jövőnkért harcolunk, nem az ő háborúikért!”
A szervezők szerint az európai kormányok egyre nagyobb összegeket fordítanak fegyverkezésre, miközben az oktatás, az egészségügy, a lakhatás és más közszolgáltatások finanszírozása nem kap elegendő figyelmet. Úgy vélik, a katonai kiadások növelésének árát végső soron a fiatalok és a munkavállalók fizetik meg.
A kezdeményezés hivatalos kiáltványa szerint a novemberi akció csupán az első lépés egy nemzetközi, antimilitarista ifjúsági mozgalom megszervezésében.
Mit követelnek a fiatalok?
A nemzetközi felhívás öt fő követelést fogalmaz meg. A szervezők mindenekelőtt a fegyverkezési programok visszafogását és a katonai kiadások helyett a közszolgáltatások támogatását sürgetik.
Emellett a kötelező katonai szolgálat minden formájának eltörlését követelik. Szerintük az iskoláknak és egyetemeknek nem katonai toborzóhelyekként, hanem az önálló gondolkodás és a tudományos fejlődés intézményeiként kellene működniük.
A követelések között szerepel a háborúk, a megszállások és a gyarmatosítás elleni fellépés, valamint a társadalmi és klímaigazságosság előmozdítása is. A kiáltvány politikai rendszerkritikát is megfogalmaz: a szervezők az autoritarizmus, a rasszizmus és a szélsőjobboldali mozgalmak elleni fellépést szorgalmazzák.
A dokumentum a NATO-t is élesen bírálja, és a katonai szövetség feloszlatását követeli. Ez a szervezők politikai álláspontja, nem pedig valamennyi tiltakozó európai fiatal egységes véleménye, írja a mozgalom honlapján.
Franciaországtól Horvátországig szerveződnek
A nemzetközi kezdeményezésben francia, olasz, német, spanyol, portugál, brit, osztrák, svájci, belga, holland, dán és szlovén szervezetek is részt vesznek. A csatlakozók között található a francia Union Étudiante, a spanyol Sindicato de Estudiantes, valamint több olasz és német diákmozgalom.
A spanyol diákszövetség szeptember 15-én közzétett felhívásában részletesen ismertette a nemzetközi akció céljait és a részt vevő szervezeteket, írja a diákszövetség honlapján.
A Blic a horvátországi csatlakozásról is beszámolt, ugyanakkor a nyilvánosan elérhető szervezői dokumentumok alapján nem lehet valamennyi országban megerősíteni a demonstrációk pontos helyszínét és időpontját.
A tiltakozás tehát nem egyetlen központból irányított európai tüntetés lesz, hanem különböző országokban, helyi szervezetek által meghirdetett akciók sorozata, közös nemzetközi felhívás alapján.
Franciaországban már százezrek vonultak utcára
A novemberi tiltakozónap bejelentése egy olyan időszakban történt, amikor több európai országban is jelentős társadalmi elégedetlenség tapasztalható.
Franciaországban október 17-én több százezren tüntettek a megélhetési költségek emelkedése, az oktatás helyzete és a közszolgáltatások romló állapota miatt. A francia belügyminisztérium 550 ezer, a szervezők 800 ezer résztvevőről számoltak be.
A demonstrációk több városban erőszakba torkolltak. Párizsban üzleteket fosztottak ki, járműveket gyújtottak fel, Limoges-ban pedig súlyosan megrongálódott a városháza. A rendőrség könnygázt vetett be, és több mint ezer embert állított elő.
A tiltakozások eredetileg a középiskolások elégedetlenségéből indultak, majd szélesebb társadalmi mozgalommá alakultak.
Az AFP október 14-i tudósítása szerint Emmanuel Macron francia elnök elismerte, hogy a diákoknak jogos panaszaik vannak, ugyanakkor úgy vélte, politikai erők is igyekeznek kihasználni a megmozdulásokat.
Belgiumban és Olaszországban is nő az elégedetlenség
Belgiumban október 17-én Brüsszelben és Liège-ben is tüntetések voltak. A fiatalok az oktatási költségek emelkedése és az oktatási reformok ellen tiltakoztak.
Brüsszelben a rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be, miután egyes demonstrálók összecsaptak a rendfenntartókkal. Bernard Quintin belga belügyminiszter elítélte az erőszakot, és a közrend helyreállítását ígérte.
Olaszországban és Portugáliában szintén tartottak megmozdulásokat, amelyek középpontjában elsősorban a megélhetési nehézségek, a lakhatási problémák és a társadalmi egyenlőtlenségek álltak.
A nemzetközi sajtó ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek a tiltakozások nem egyetlen összehangolt európai kampány részei. A különböző országokban más-más konkrét problémák váltották ki az elégedetlenséget, írja az Al Jazeera.
November 20. lehet az első közös európai fellépés
A november 20-i diáksztrájk jelentőségét az adhatja, hogy a különböző országokban már létező tiltakozó mozgalmak egy része most először próbál közös időpontban és közös követelések mentén fellépni.
A kezdeményezést a Stop ReArm Europe háborúellenes hálózat is támogatja, amely november 20. környékére további megmozdulásokat hirdetett. A szervezet a katonai kiadások helyett a jóléti intézmények finanszírozását sürgeti.
Egyelőre azonban nem lehet megállapítani, hogy november 20-án hány országban és hány városban lesznek ténylegesen tömeges demonstrációk. A szervezők felhívása széles körű mozgósításra irányul, de a részvétel mértéke csak a következő hetekben válhat világossá.
Az biztos, hogy az európai fiatalok egy része a háborúk, a fegyverkezés, a drágulás és a bizonytalan jövőkép közötti összefüggésekre akarja felhívni a figyelmet. November 20-án pedig kiderülhet, hogy a különböző országokban tapasztalható elégedetlenségből sikerül-e tartós nemzetközi mozgalmat szervezni.
Illusztráció (Fotó: Magnific/mesterséges intelligencia által készített kép)
