Mekkora fizetés szükséges ahhoz, hogy valaki Németországban a középosztályhoz vagy éppen a gazdagok közé tartozzon? A kölni Német Gazdasági Intézet (IW) kutatása erre a kérdésre ad választ. Az intézet jövedelemkalkulátora segítségével bárki megállapíthatja, hol helyezkedik el a társadalom jövedelmi rangsorában, és a lakosság hány százaléka keres nála többet vagy kevesebbet – írja a német dpa hírügynökségre hivatkozva a Fenix magazin.
A kutatás szerint a besorolás jelentős mértékben függ attól, hogy valaki egyedül él, párkapcsolatban vagy gyermekes családban. Az alábbi összegek havi nettó háztartási jövedelemre vonatkoznak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Egyedülállók
Aki egyedül él, és havi nettó jövedelme nem éri el az 1450 eurót, viszonylagos szegénységben élőnek számít.
Az alsó középosztályba az 1450 és 1940 euró közötti jövedelemmel rendelkezők tartoznak, míg a szűkebb értelemben vett középosztály felső határa 3630 euró. A felső középosztályba a legfeljebb 6050 eurót keresők sorolhatók.
A havi nettó 6050 eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező egyedülállók már viszonylag gazdagnak számítanak Németországban.
Egyedülálló szülők 14 év alatti gyermekkel
Azok az egyedülálló szülők, akik 14 év alatti gyermeket nevelnek, havi 1890 eurós nettó jövedelemig viszonylag szegénynek számítanak.
Az alsó középosztály felső jövedelmi határa 2520 euró, a középosztályé 4720 euró, míg a felső középosztályé 7860 euró.
Az ennél magasabb jövedelemmel rendelkező egyedülálló szülők már a viszonylag gazdagok kategóriájába tartoznak.
Gyermektelen párok
Egy kétfős, gyermek nélküli háztartás havi 2180 eurós nettó összjövedelemig viszonylag szegénynek számít.
Az alsó középosztályba a legfeljebb 2900 eurós, a középosztályba az 5440 euróig terjedő, a felső középosztályba pedig a 9070 euróig terjedő jövedelemmel rendelkező háztartások tartoznak.
A gyermektelen párok esetében tehát havi 9070 euró feletti nettó összjövedelem szükséges ahhoz, hogy a viszonylag gazdagok közé sorolják őket.
Egygyermekes családok
A 14 év alatti gyermeket nevelő családok esetében magasabbak a jövedelmi küszöbök.
A Német Gazdasági Intézet szerint az a háztartás, amelynek havi nettó összjövedelme nem éri el a 2610 eurót, viszonylag szegénynek számít.
Az alsó középosztály felső határa 3480 euró, a középosztályé 6530 euró, míg a felső középosztályé 10 890 euró.
Az ennél magasabb jövedelmű családokat már a viszonylag gazdagok közé sorolják.
Kétgyermekes családok
Azok a családok, amelyek két, 14 év alatti gyermeket nevelnek, havi 3050 eurós nettó összjövedelemig viszonylag szegénynek számítanak.
Az alsó középosztály felső határa 4060 euró, a középosztályé 7620 euró, a felső középosztályé pedig 12 700 euró.
A kétgyermekes családok esetében tehát havi 12 700 eurónál magasabb nettó összjövedelem jelenti a viszonylagos gazdagság küszöbét.
A mediánjövedelem 2419 euró
Az IW elemzése az Európai Unió 2024-es, július óta hozzáférhető adataira épül.
A jövedelmi kategóriák meghatározásakor a mediánjövedelmet vették alapul, amely az egyedülállók esetében havi 2419 euró volt.
A kutatás szerint viszonylag szegénynek számít az, akinek jövedelme nem haladja meg a mediánjövedelem 60 százalékát, míg viszonylag gazdagnak az tekinthető, aki annak legalább 250 százalékát keresi.
A számítás ugyanakkor nem veszi figyelembe a vagyoni helyzetet, az ingatlantulajdont, illetve a megélhetési költségek regionális különbségeit.
„Érthető, hogy hajlamosak vagyunk másokat gazdagnak tartani, de ez a benyomás megtévesztő lehet” – mondta Judith Niehues, az IW közgazdásza, a tanulmány szerzője.
A szakember szerint sokan alábecsülik saját jövedelmi helyzetüket a teljes lakossághoz viszonyítva. A kutatásból az is kiderül, hogy viszonylag kevesen sorolják magukat a jövedelmi rangsor két szélső kategóriájába: a legtöbben középosztálybelinek tartják magukat.
Tovább emelkednek a reálbérek Németországban
Németországban az utóbbi időszakban tovább emelkedtek a bérek, méghozzá gyorsabban, mint a fogyasztói árak.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei második negyedévben a munkavállalók reálbére 1,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben 1,8 százalékos reálbér-növekedést mértek.
Egyelőre azonban kérdéses, hogy ez a tendencia folytatódik-e. Az energiaárak emelkedése miatt az infláció ismét gyorsult, és 2023 vége óta először meghaladta a három százalékot.
