A magas részvételt a közvélemény kulcsfontosságúnak tartja az Aleksandar Vučić által vezetett hatalom leváltása szempontjából. A Nova srpska politička misao szeptember végén és október elején telefonon végzett kutatása azt mutatja, hogy van érdeklődés a választásokon való részvétel iránt, a megkérdezettek csaknem 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szavazni fog. Szerbiában azonban a múlt század kilencvenes évei óta a részvétel a legtöbb esetben messze elmaradt a regisztrált választók 80 százalékától.
A választási részvétel a szerbiai parlamenti választásokon az első többpárti választáson rekordszintet ért el: 1990 decemberében több mint ötmillió választópolgár (a 7 036 303 regisztrált választó 71,49 százaléka) szavazott, ami a legmagasabb részvételt jelenti a szerbiai pártpluralizmus 33 éves történetében. Ezt követően a részvételi arány folyamatosan csökkent, majd az október 5-i fordulat után kezdett ismét növekedni.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ezen időszak után mindössze két alkalommal szavazott több mint négymillió ember, 2008 óta pedig a részvételi arány ismét csökken. Szerbiában gyakorlatilag 2016 óta a választásokon részt vevő szavazók létszáma mintegy 3,8 millió körül mozog.
Az október 25-i választásokon a részvételnek 4,3 és 4,4 millió választó között kell lennie ahhoz, hogy változás legyen várható – értékelte Dušan Vučićević, a Politikai Tudományok Karának professzora az N1-nek. Becslése szerint a Szerb Haladó Párt (SNS) 1,7-1,8 millió szavazatra számíthat a támogatás egy részével együtt, amely a Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS) jutna. Számításai szerint a részvételnek 68 százalék körül kellene lennie, ami 10 százalékkal magasabb részvételt jelentene, mint 2023 decemberében. Ezzel szemben Aleksandar Vučić kijelentette: arra számít, hogy 4,1 millió választó járul az urnákhoz, és hogy az általa fémjelzett lista a szavazatok több mint 50 százalékát megszerzi.
Eszerint Vučić valamivel több mint kétmillió szavazattal számol, ami az SNS számára nem elérhetetlen. Az SNS 2020-ban állt a legközelebb a kétmilliós szavazatszámhoz, a 2022-es elnökválasztáson pedig Vučić több mint 2,2 millió szavazatot kapott.
A 2023-as választásokon, amelyeket az azonos év májusában kirobbant tiltakozási hullám és tömeggyilkosságok után tartottak, az SNS kevesebb szavazatot kapott – 1,7 milliót.
Népszavazási hangulatban arra lehet számítani, hogy a szavazatok túlnyomó többsége éppen az SNS és az Egyetemista lista között oszlik meg, míg a többiek számára kérdéses a parlamenti küszöb átlépése – éppen emiatt kulcsfontosságú a részvételi arány.
A The Guardian a szerbiai választásokról szóló cikkében közvetlen párhuzamot von Magyarországgal és azzal a móddal, ahogyan Orbán Viktor többéves hatalmát leváltották. Az angol médium egyik nyilatkozója is rámutat arra, hogy „Orbán 80 százalékos részvétel mellett bukott el”.
Ha a részvételi célt 75 százalékban határoznák meg – ami 17 százalékkal magasabb az előző választási ciklusnál –, Vučić maximális 2,2 millió szavazata 45 százalékos választói támogatottságot jelentene, ami nem lenne elég a hatalom megtartásához. Ezek azonban már puszta kalkulációk.
A részvétel növelését célzó kampányok, mint a „Svi izlazimo” (Mindannyian elmegyünk) és a „+1”, a bizonytalan és apátiába süllyedt választókra is irányulnak azzal a céllal, hogy motiválják őket a választáson való részvételre.
Fotó: 021.rs
