A szülészeteken végzett beruházások nem merülhetnek ki a falak felújításában

A Szerbiai Klinikai Központ megerősítette, hogy leszakadt a mennyezet a belgrádi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyik helyiségében, ahol jelenleg felújítási munkálatok zajlanak.

Az intézmény cáfolta, hogy bárki megsérült volna. Tájékoztatásuk szerint a helyiséget a munkálatok miatt korábban kiürítették, az ugyanazon az emeleten, más szobákban tartózkodó újszülötteket pedig elővigyázatosságból ideiglenesen áthelyezték.

Az eset ismét ráirányította a figyelmet a szerbiai egészségügyi intézmények állapotára, a betegek biztonságára és az egészségügyi beruházások módjára – írja a Danas.

Jovana Ružičić, az Anyák Központjának igazgatója szerint a mennyezet leszakadása riasztó eset, amely komoly kérdéseket vet fel a szülészeteken tartózkodó nők, újszülöttek és dolgozók biztonságával kapcsolatban.

„Ez sajnos újabb bizonyítéka az egészségügyi rendszerbe történő, évtizedek óta elégtelen beruházások következményeinek. Ugyanakkor arra is okot ad, hogy megvizsgáljuk, miként költik el a pénzt, amikor végre sikerül forrásokat biztosítani az egészségügyi intézmények felújítására. Különösen fontos tisztázni, hogy a felújítási munkálatokat valóban a legfelkészültebb és legalkalmasabb kivitelezőkre bízzák-e, vagy más érdekek döntenek a kiválasztásukról” – hangsúlyozta Ružičić. Úgy véli, hogy a polgároknak, különösen az újvidéki tragédia után, minden okuk megvan arra, hogy aggódjanak a középületek biztonsága miatt.

„A nőknek már így is számos okuk van arra, hogy féljenek az állami szülészetektől, az ilyen esetek pedig tovább rombolják a bizalmat abban a rendszerben, amelynek életük egyik legfontosabb és legérzékenyebb pillanatában kellene biztonságot nyújtania számukra. Nem engedhetjük meg, hogy a nőknek már ne csak azon kelljen gondolkodniuk, miként bánnak majd velük a szülés során, hanem azon is, hogy rájuk szakad-e a mennyezet. A szülészetekbe történő beruházások nem merülhetnek ki a falak felújításában és a berendezések beszerzésében. Átláthatóságra, felelősségre, szakértelemre és mindenekelőtt olyan egészségügyi intézményekre van szükség, ahol a nők biztonságban érezhetik magukat, és méltósággal bánnak velük” – üzente az Anyák Központjának igazgatója.

Hiányoznak az orvosok, a felszerelések és az innovatív terápiák

Savo Pilipović, a Szerbiai Betegek Egyesületének elnöke szerint a betegek leginkább az innovatív terápiákhoz való hozzáférést hiányolják, és gyakran panaszkodnak az egyesületnek arra is, hogy az orvosoknak nincs elegendő idejük beszélgetni velük.

Véleménye szerint meg kell reformálni az egészségügyi alapellátást, és több pénzt kell fordítani az egészségházakra.

„Növelni kell az általános orvosok és a szakorvosok számát az egészségházakban, valamint olyan új berendezéseket kell beszerezni, amelyek segítségével helyben megoldható lenne a betegek problémáinak 80 százaléka. Ezzel tehermentesíthetnénk a másodlagos és harmadlagos egészségügyi ellátást, a vidéki kisebb kórházakat és a nagy klinikai központokat. Nem lehet az a feladata egy harmadlagos ellátásban dolgozó orvosnak, hogy anyajegyeket vizsgálgasson, neki a melanómát kell kezelnie. Ez minden szakterületre igaz. Nem lehet hatékony egészségügyi rendszert működtetni, ha Belgrád egyetlen egészségházában sincs bőrgyógyász” – mutatott rá Pilipović.

Elmondása szerint az egészségügyi intézmények állapota településenként jelentősen eltér. Pozitív példaként a belgrádi és a niši klinikai központok épületeit említette, miközben egyes vidéki kórházak rendkívül rossz körülmények között működnek, és orvoshiánnyal küzdenek.

„Ezért mindenki Belgrádba jár gyógykezelésre. A vajdaságiak Újvidéken kezeltetik magukat. Niš és Kragujevac valójában messze van, pedig ott is kiváló orvosok dolgoznak, csak éppen nem tudják megfelelően végezni a munkájukat” – mondta Pilipović.

Hozzátette, hogy a betegek gyakran panaszkodnak a korrupcióra is, amelyet szerinte rendszerszinten kell felszámolni.

„Emlékeztetnék arra, hogy az egészségügyben a korrupciót jogilag is legalizálták, néhány kisebb korlátozással, ami szégyen az egészségügyi rendszerünkre nézve. Katasztrofális a helyzet a védőoltások terén, és az egészségügyön belül rendkívül erős és befolyásos oltásellenes lobbi működik, amelyet olyan »komoly szakemberek« alkotnak, akiknek még saját egyesületeik is vannak. Az Orvosi Kamara, csak általa ismert okokból, nem zárja ki ezeket az orvosokat a soraiból, az állam pedig nemritkán még jutalmazza is őket” – fogalmazott Pilipović.

Véleménye szerint Szerbiának teljesen új egészségügyi rendszerre lenne szüksége, amely a polgári, a katonai és a magánegészségügyet egységes rendszerbe szervezné.

„Az érvényesített egészségügyi könyvecskével rendelkező betegnek nem kellene azon aggódnia, hogy ki nyújtja számára az egészségügyi szolgáltatást” – hangsúlyozta.

Pilipović hozzátette, hogy a változásokhoz a politikai akaraton kívül jelentős pénzügyi forrásokra is szükség van, de a meglévő pénzt is másként kellene elkölteni.

„Elképesztő statisztikai adat, hogy az egészségügyre fordított összes pénz mintegy 35–40 százalékát a magánegészségügyben költjük el, saját zsebből fizetve. Európában már a 20 százalék feletti arány is riasztónak számít. Semmi bajom a magánszolgáltatókkal, éppen ellenkezőleg. Csak bizonyos dolgokat őszintén ki kell mondani. Nem lehet megtiltani az orvosoknak, hogy másodállást vállaljanak, mert ez ellentétes az alkotmánnyal és a józan ésszel. Azt viszont szabályozni kell, hogy az állami egészségügyben dolgozó orvosnak mit kell elvégeznie a munkaidejében, és ezért mennyi fizetést kap” – mondta.

Az orvosok félnek beszélni a problémákról

Dejan Hristov belgyógyász szerint nem szabad hallgatni az egészségügy problémáiról, és biztosítani kell, hogy a dolgozók nyilvánosan beszélhessenek az intézményekben uralkodó állapotokról.

„Amióta kiadták azt az elhíresült utasítást, amely szerint az orvosok az igazgató engedélye nélkül nem szerepelhetnek a médiában – ami alkotmány- és törvényellenes –, félelem költözött a fehér köpenyesek közé. Attól tartanak, hogy valami bajuk származik abból, ha újságírókkal beszélnek. Önök, újságírók is pontosan tudják, milyen nehéz megszólalókat találni. A dolgozókat nincs, aki megvédje, vagy jogi segítséget nyújtson nekik. Nincs kihez fordulniuk. Az egészben az a legszörnyűbb, hogy nyomást gyakorolnak az emberre, hogy hallgasson, és ne beszéljen a valós helyzetről. Nem tudjuk rendbe hozni vagy meggyógyítani az egészségügyi rendszert, nemhogy az országot, ha mindent elhallgatunk és a szőnyeg alá söprünk” – mondta Hristov.

Szerinte elsősorban a dolgozókba, továbbképzésükbe és a munkaszervezés javításába kellene beruházni.

A megelőzés és a felvilágosítás is fontos

Pilipović szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a lakosság felvilágosítására és a betegségek megelőzésére.

„Szerbia azon kevés európai országok egyike, ahol még mindig megengedett a dohányzás a vendéglőkben és kávézókban, miközben a fogadóirodák száma napról napra rohamosan növekszik. Meg kell változtatnunk azokat az üzeneteket, amelyeket a polgároknak közvetítünk, és el kell kezdenünk elmagyarázni nekik, miért fontos, hogy kevesebbet dohányozzanak, kevesebb alkoholt fogyasszanak, odafigyeljenek az étkezésükre, lehetőségeikhez mérten mozogjanak, kevésbé gyűlöljék a szomszédaikat, és így tovább” – tette hozzá Pilipović.