Aleksandar Kovačević energetikai szakértő arra figyelmeztetett, hogy Szerbiának rendkívül rövid idő alatt a lehető legtöbb új villamosenergia-termelő kapacitást kell kiépítenie, mert az ország energiabiztonsága súlyos veszélybe került.
Kovačević a Beta hírügynökség által szervezett, Szerbia dekarbonizációjával foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen elmondta: az új vezetésnek meg kell értenie, hogy négy év alatt több mint 3000 megawattnyi új erőművi kapacitást kell megtervezni, jóváhagyni és megépíteni.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Szavai szerint egy évre van szükség a tervezéshez, a döntések elfogadásához és az építési engedélyek megszerzéséhez, maguknak a létesítményeknek a felépítése pedig további három évet igényel.
„Ha rövidebb idő alatt sok megawattnyi kapacitást akarunk kiépíteni, méghozzá úgy, hogy a beruházásokat a jelenlegi pénzügyi piacon is finanszírozni lehessen, akkor a megújuló energiaforrások jöhetnek szóba. Olyan szabványosított, nagy teljesítményű létesítményekre van szükség, amelyek gyorsan megépíthetők, és amelyeknél a hálózatot is célszerűen lehet felhasználni. Ilyenek azonban nincsenek a hivatalos terveinkben. A probléma nagyon súlyos, és rendkívül dinamikus fellépést követel” – mondta Kovačević.
Hozzátette, hogy a jelenleg működő energetikai létesítmények hamarosan újabb problémával szembesülnek, mivel hatályba lép az ipari kibocsátásokról szóló európai uniós irányelv alkalmazásának kötelezettsége. Ez nem csupán a kibocsátások szintjének ellenőrzését jelenti: azt is megkövetelik majd, hogy a létesítmények energiahatékonysága elérjen egy meghatározott szintet. Kovačević szerint a szerbiai erőművek erre egyszerűen nem képesek.
„Szó szerint a határon vagyunk, és radikális lépésre van szükség: rendkívül rövid idő alatt rengeteg létesítményt kell felépíteni” – hangsúlyozta.
Becslése szerint a szükséges berendezések beszerzése sem lesz egyszerű, mivel világszerte nagy adatközpontok épülnek. Az ukrajnai háború lezárása tovább nehezítheti a helyzetet, hiszen Ukrajnában a háború utáni újjáépítés részeként várhatóan 20 ezer megawattnyi új erőművi kapacitást is létre kell majd hozni.
Kovačević arra figyelmeztetett, hogy az ország olyan sürgető helyzetben van, amelynek súlyosságát kevesen tudják elképzelni.
„A helyzet az 1999-es háborús időszakhoz hasonlítható. Valóban olyan körülmények között vagyunk, amikor rendkívüli gyorsasággal és nagy volumenben kell cselekedni. Amivel várni lehet, annak várnia kell. Az energiabiztonság kérdése drámai módon felülír minden más szempontot, ezért rendkívül hatékonyan és gyorsan kell fellépnünk” – emelte ki.
Hozzátette: az új parlamentnek rendkívül gyorsan kell meghoznia a szükséges döntéseket, és fel kell ismernie az ország előtt álló probléma mélységét és súlyosságát.
A hatalmas feladat elvégzéséhez szükséges szakmai kapacitásokról szólva Kovačević elmondta, hogy az országban mintegy 30 ezer, ipari keretek között szervezett szakember dolgozik a Szerbiai Villanygazdaságnál (EPS) és néhány kapcsolódó vállalatnál. Ezek a dolgozók rendelkeznek bizonyos műszaki tapasztalattal és legalább részben kialakult technológiai munkafegyelemmel. Szerinte őket lehet mozgósítani, mert más szakembergárda nem áll rendelkezésre.
„Azzal kell dolgoznunk, amink van” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az energiabiztonság megteremtése annyira sürgető feladat, hogy a parlament új összetételének rendkívüli gyorsasággal kell döntenie, és a rendelkezésre álló eszközökre, szakemberekre és szervezetekre kell támaszkodnia.
Kovačević többször is hangsúlyozta az energiabiztonság rendkívüli jelentőségét. Mint mondta, ha egy ország a viszonylag kiegyensúlyozott energiamixből a villamosenergia-behozatal teljes függőségébe kerül, rendkívül nehéz gazdasági és politikai helyzetbe sodorja magát.
„Nézzék meg, mi történt más európai országok gazdaságával, amikor a villamosenergia-behozatal függőivé váltak” – mondta.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy hamarosan napirendre kerülhet az energetikai beruházások finanszírozására felvett külföldi hitelek átstrukturálása, elsősorban a Kostolac B3 erőművi blokkhoz és a kéntelenítési projektekhez kapcsolódó adósságoké.
Fotó: Pixabay
