Az Egyetemista lista jelöltjei, diákok és egyetemi professzorok sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Szerbia pénzügyi és energetikai stabilitása szempontjából fontos aktuális kérdésekről beszéltek, számolt be róla a 021.rs portál.
Ismertették álláspontjukat, valamint a nemzetbiztonság és a pénzügyi biztonság három kulcsfontosságú területét érintő sürgős intézkedési javaslataikat: a bankszektort, a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) működését, illetve az olaj- és gázipar helyzetét illetően.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A sajtótájékoztatót Maja Petrović, a Belgrádi Egyetem Bányászati és Földtani Karának hallgatója nyitotta meg.
„Szerbia polgárai egyértelműen kinyilvánították, milyen országban szeretnének élni, és bizalmat szavaztak nekünk, hogy irányítsuk az ország jövőjét. Éppen ezért úgy véljük, hogy az állampolgárokkal szembeni kötelességünk nem azon a napon kezdődik, amikor elfoglaljuk a hivatalainkat, hanem már akkor elkezdődött, amikor megszámolták a szavazatokat” – hangsúlyozta.
Az Alta Bank ügyében háromnál is többen lehetnek felelősek
Ezt követően Emir Zildžović közgazdasági szakértő, az Egyetemista lista jelöltje szólt a sajtó képviselőihez. Részletezte, mit kellene kivizsgálni az Alta Bank működésével kapcsolatban, rámutatva, hogy a pénzintézet problémái nem egyik napról a másikra alakultak ki. Véleménye szerint a felelősök száma háromnál is több lehet.
„A munka jellegéből adódóan ugyanis több embernek is tudnia kellett a trezorokban uralkodó állapotokról. Fontos megállapítani, hogyan döntöttek az állami vállalatok vezetői arról, hogy a pénzüket ebben a bankban tartsák. A jegybank kormányzójának és a vezetőknek az a feladatuk, hogy a likviditást naponta ellenőrizzék, a likviditási jelentések figyelemmel kísérésével, de akár úgy is, hogy személyesen felkeresik a bankot” – mondta, hozzátéve, hogy szerintük éppen ez a közvetlen ellenőrzés maradt el.
Több kérdést is feltett, amelyekre az illetékeseknek kellene választ adniuk, és rámutatott azokra a területekre, amelyeket szerinte ellenőrizni kellene.
„Hogyan lehetséges, hogy egy bank, amelynek trezorjaiban több mint tízszer annyi készpénz van, mint a többi bankéban, nem állt közvetlen és intenzív ellenőrzés alatt? Más kérdéseket is fontos kivizsgálni: hogyan engedélyezhette a Szerb Nemzeti Bank, hogy egy vállalatcsoport 2019-ben átvegye a JUMBES Bankot, hiszen példa nélküli, hogy egy pénzváltó vegyen át egy bankot” – emelte ki.
Az energetikai rendszer jelentős része elavult
Stevan Cvetićanin, az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának professzora, az Egyetemista lista jelöltje az energetikai ágazat helyzetéről beszélt.
„Ma olyan politikai szereplőként fordulunk a nyilvánossághoz, amely kész arra, hogy a következő időszakban teljes felelősséget vállaljon az ország irányításáért. Kötelességünknek tartjuk, hogy felvessük a közérdek szempontjából alapvető fontosságú kérdéseket, és követeljük a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) működésének teljes körű, sürgős és átlátható felülvizsgálatát. Ezek nem politikai, hanem az életünket közvetlenül érintő kérdések, amelyek az ország minden lakosa számára fontosak” – fogalmazott.
Mint mondta, mindenekelőtt az energetikai rendszer állapotát kell megvizsgálni.
„Tény, hogy energetikai rendszerünk jelentős mértékben elavult, és az áramtermelés alapvetően a hőerőművekre támaszkodik, miközben a vízerőművek is fontos részét képezik a teljes termelőkapacitásnak. A folyók alacsony vízállása tovább korlátozta a vízerőművek termelését, ami ismét rámutatott a rendszer sérülékenységére és a megfelelő energetikai stratégia hiányára” – tette hozzá Cvetićanin.
Több évre szóló gázmegállapodásra van szükség Oroszországgal
Dejan Radivojević, a Belgrádi Egyetem Bányászati és Földtani Karának professzora az üzemanyagra kivetett jövedéki adókról, a Szerbia és Oroszország közötti gázmegállapodásról, valamint a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) helyzetéről beszélt.
A gázellátással kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Szerbia és Oroszország korábbi gázmegállapodása 2025 májusának végén lejárt, ezt követően pedig több rövid távú hosszabbításra került sor.
„Szerbia és Oroszország gázmegállapodása 2025 májusának végén járt le. Ezt követően hosszabbítások következtek, a legutóbbi megállapodást pedig 2026. szeptember 30-án kötötték meg, és 2026. december 31-éig érvényes. A rövid távú hosszabbításokon alapuló szerződéskötési gyakorlat nem biztosít elegendő kiszámíthatóságot a gazdaság számára” – mondta.
Szerinte a cél egy stabilabb, több évre szóló megállapodás elérése kellene hogy legyen.
„Meg kell próbálni több évre szóló szerződést kötni, egyértelműbb árakkal és feltételekkel, valamint a szállítás ütemezésének meghatározásával” – hangsúlyozta Radivojević.
A NIS-ről szólva emlékeztetett arra, hogy az amerikai Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) meghosszabbította a vállalatra vonatkozó engedélyt, ez azonban nem jelenti a szankciók feloldását.
Mint kiemelte, a következő időszakban tisztázni kell az esetleges tranzakció részleteit, valamint a NIS jövőbeli tulajdonosi viszonyait.
„Amit meg kellene tenni, az a tranzakció és a szerződéses kötelezettségek tisztázása, az orosz tulajdonrész MOL-nak történő eladásával kapcsolatos dokumentáció elemzése, beleértve az adásvételi szerződést, annak módosítási feltételeit, az árat, a fizetés módját és a jövőbeli tulajdonosi struktúrát, valamint az új tulajdonos Pancsovai Kőolaj-finomítóval szembeni kötelezettségeit” – mondta Radivojević.
Hozzátette, hogy Szerbia ebben a folyamatban a NIS igazgatótanácsában jelenleg is meglévő képviselőit is felhasználhatná.
Hosszútávú gázmegállapodásra van szükség Oroszországgal
