A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémián (SANU) első alkalommal szerveztek tudományos tanácskozást a légszennyezés egészségre gyakorolt hatásairól. A rendezvényen bemutatták a rossz levegőminőség emberi szervezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos legfrissebb adatokat, valamint a káros következmények csökkentésének lehetséges módjait.
A levegő minősége az egészséget veszélyeztető egyik legjelentősebb, befolyásolható kockázati tényező, amely az egész szervezetre hatással van. A szennyezett levegőnek való tartós kitettség hozzájárul a krónikus betegségek kialakulásához.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A tudományos tanácskozás egyik célja az volt, hogy rámutassunk: a légszennyezés nem csupán légzőszervi megbetegedéseket okoz. Ezek valóban a leggyakoribbak, hiszen a légutak jelentik az első védelmi vonalat, ahol a szennyező részecskék megjelennek. A következmények azonban ennél sokkal súlyosabbak is lehetnek: szív- és érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, demencia, valamint – ami különösen fontos – gyermekkori asztma is kialakulhat” – mondta dr. Branko Beleslin professzor, a SANU levelező tagja, a Szerbiai Egyetemi Klinikai Központ Kardiológiai Klinikájának szakembere a Szerbiai Rádió és Televízió beszámolója szerint.
Térségünkben a levegő szennyezettsége nagyobb, mint Európa más részein. A szerbiai levegővédelmi program adatai szerint Szerbiában évente mintegy 12 ezer ember veszti életét idő előtt a légszennyezés következtében.
„Szerbia számára, ahol különösen magas a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, ennek a kérdésnek kiemelt jelentősége van. Össze kell kapcsolni a tudományos bizonyítékokat a klinikai gyakorlattal, a közegészségügyi szakpolitikákkal és azokkal a konkrét intézkedésekkel, amelyek csökkenthetik a lakosság káros anyagoknak való kitettségét” – hangsúlyozta Zoran Knežević akadémikus, a SANU elnöke.
A fosszilis energiahordozók elégetése, az ipari tevékenység és a közlekedés mellett az éghajlatváltozás is egyre jelentősebb hatást gyakorol a levegő minőségére.
„Az éghajlatváltozás már a jelen, zajlik, és sorra dönti a rekordokat. Emelkedik a hőmérséklet, ugyanakkor a hőhullámok és a kiterjedt erdőtüzek miatt a károsanyag-kibocsátás is növekszik. Az egészségünkre az új pollentípusok, allergének és fertőző kórokozók is hatással vannak” – emelte ki dr. Zorana Jovanović Andersen, a Koppenhágai Egyetem professzora.
Világszerte évente csaknem nyolcmillió idő előtti haláleset következik be a légszennyezésnek való kitettség miatt. Ez olyan probléma, amellyel feltétlenül foglalkoznunk kell.
„A dohányzás szintén súlyos gondot jelent. A dohányzás káros hatásairól több mint ötven éve egyértelmű tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre, mégis nehéz szembeszállni a dohányipari vállalatok érdekeivel” – mondta dr. María Neira endokrinológus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatói posztjának jelöltje.
Mind a légszennyezés, mind a dohányfüst a társadalom legszegényebb rétegeit veszélyezteti leginkább.
Azokban a fejlett országokban, ahol intézkedéseket vezettek be a levegőminőség javítására és a dohányzás visszaszorítására, jelentősen csökkent a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések száma. Ezzel párhuzamosan nőtt a várható élettartam, és mérséklődtek az egészségügyi kiadások is.
Illusztráció (Fotó: AI, ChatGPT)
