Az Alta Bank csődje megrendítette a betétesek bizalmát, és kérdéseket vetett fel a többi bankban elhelyezett pénz biztonságával kapcsolatban is. Zoran Grubišić közgazdászprofesszor a Szerbiai RTV-nek nyilatkozva elmondta, hogy a csődeljárás során a követelések behajtása évekig is eltarthat, ugyanakkor nem számít arra, hogy az ügy hosszú távon veszélyeztetné a szerbiai bankszektort.
Az Alta Bank hétfőtől igazolásokat állít ki azoknak az ügyfeleknek, akik nem rendelkeznek a bankbetéteikre vonatkozó eredeti dokumentációval. A Postatakarék Bankon keresztül eddig az 50 ezer euróig terjedő, államilag garantált betétek kifizetésére előirányzott összeg hét százalékát fizették ki.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Zoran Grubišić, a Belgrádi Bankakadémia professzora és dékánja elmondta, hogy Szerbiában a csődeljárások akár tíz évnél is tovább tarthatnak, a követelések megtérülése pedig attól függ, mekkora vagyon kerül a csődvagyonba.
„Arra kell számítani, hogy a követelések nagyobb részét sikerül majd behajtani, de ez nagyon hosszú ideig tarthat” – hangsúlyozta Grubišić, hozzátéve, hogy a követeléseket valószínűleg nem sikerül teljes egészében kielégíteni.
A veszteséget végül a polgárok fizethetik meg
A közszféra, a helyi közvállalatok és az önkormányzatok mintegy 400 millió eurót tartottak az Alta Bankban. Grubišić szerint ezek a pénzeszközök jelenleg hozzáférhetetlenek.
„A veszteségeket a költségvetésből vagy a szolgáltatások árának emelésével lehetne fedezni, miközben az önkormányzatok kénytelenek lehetnek elhalasztani beruházásaikat, módosítani költségvetésüket vagy hiteleket felvenni. A kár nyilvánvaló, és végül mindannyian megfizetjük az árát” – hangsúlyozta a közgazdász.
Hozzátette ugyanakkor, hogy nem számít a pénzügyi stabilitás megrendülésére.
Véleménye szerint az Alta Bank helyzete hosszú távon nem veszélyezteti a bankszektort, mivel a pénzintézet eszközállománya a teljes szerbiai bankrendszer eszközeinek kevesebb mint három százalékát teszi ki.
Az infláció megközelítheti a felső határt
Grubišić a Szerb Nemzeti Bank irányadó kamatlábának emelését elsősorban a piacnak küldött jelzésként értékeli, amellyel a jegybank azt kívánja megmutatni, hogy kész reagálni a kockázatokra.
„Nem számítok a monetáris politika további szigorítására. Az infláció az idén elérheti a 4,4 százalékot, ami közel van a jegybank által meghatározott célsáv felső határához. Az élelmiszerek és az energiahordozók drágulása ugyanakkor valamelyest kedvezőtlenül érintheti az életszínvonalat” – mondta Grubišić.
Stabil dinár, enyhén emelkedő euróhitel-kamatok
A közgazdász hangsúlyozta, hogy a dinár árfolyamának stabilitása különösen fontos Szerbia importfüggősége, valamint az euróban fennálló államadósság miatt. Ez azonban szerinte nem feltétlenül jelenti azt, hogy az árfolyamot rögzíteni kellene.
„Az euróalapú hitelek esetében a kamatok enyhe emelkedésére számítok az Euribor esetleges növekedése miatt” – fogalmazott.
Emlékeztetett arra is, hogy a pénzügyi szolgáltatások igénybe vevőinek védelméről szóló törvény korlátozza a maximálisan felszámítható kamatlábakat, ezért véleménye szerint a polgároknak nincs okuk komolyabb aggodalomra.

