November 1-jéig kellett volna meghirdetni a növénytermesztési támogatások második részletének igénylésére vonatkozó pályázatot Szerbiában. A határidő azonban lejárt, Dragan Glamočić ügyvezető mezőgazdasági miniszter pedig elismerte, hogy jelenleg nincs pénz a kifizetésekre. Miközben a tárcavezető az újonnan bejegyzett mezőgazdasági gazdaságok számának növekedésével magyarázza a pénzhiányt, a gazdák attól tartanak, hogy támogatások nélkül a fennmaradásuk is veszélybe kerülhet, írja cikkében az N1.
A szerbiai mezőgazdasági termelők többsége számára az állami támogatás az egyre dráguló termelés közepette létfontosságú segítséget jelent. Sokan ebből tudják finanszírozni a következő vetést, és biztosítani, hogy munkájukból tisztességesen megéljenek. A választások után azonban azzal szembesültek, hogy a korábban beígért pénz egyelőre nem érkezik meg.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Goran Filipović, a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Fennmaradásáért Kezdeményezés kiszácsi tagja az N1 televíziónak elmondta, hogy ismét kénytelen volt eladósodni a terményfelvásárlónál.
Mint fogalmazott, a földet valahogyan meg kell művelni, de a támogatások elmaradása súlyos csapást jelent a gazdák számára.
A választások előtt még minden támogatást megígértek
Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter a választási kampány idején még azt állította, hogy valamennyi támogatási pályázatot a korábban közzétett ütemterv szerint hirdetik meg.
Szeptemberben arról beszélt, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelésre, valamint a növénytermesztési támogatások második részletére vonatkozó felhívásokat is a tervezett időpontban teszik közzé. A miniszter most viszont azt állítja, hogy a hektáronkénti legfeljebb 17 ezer dináros támogatást soha nem ígérték minden termelőnek egységes és garantált összegként. A pénzhiányt azzal magyarázza, hogy időközben jelentősen megnőtt a támogatásra jogosult mezőgazdasági gazdaságok száma.
Glamočić szerint egyes nagygazdák a korábban egy kézben lévő földterületeiket családtagjaik nevére íratták át, így újabb gazdaságok jelentek meg a támogatási rendszerben. Állítása szerint ennek következtében mintegy 500 ezer hektárral nőtt a támogatásra bejelentett földterület.
Az N1 újságírójának kérdésére, hogy miért nem rendezte ezt a problémát még teljes jogkörű miniszterként, Glamočić azt válaszolta, hogy nem tilthatja meg a törvényesen járó támogatások igénybevételét.
Az őszi vetéssel már elkésrek
Žarko Galetin agrárközgazdász szerint a helyzet egyértelmű: a költségvetésben nincs pénz, ennek következményeit pedig a tisztességesen gazdálkodó termelők viselik.
Arra figyelmeztetett, hogy az őszi vetés szempontjából a támogatások elmaradása már visszafordíthatatlan következményekkel járhat.
A búzavetés optimális időszaka ugyanis november elején, legkésőbb november 5-e körül véget ért. A tavaszi vetésre való felkészüléshez ezért mielőbb világos és kiszámítható támogatási ütemtervre lenne szükség.
Mladen Krstić, az Egyetemista lista aleksinaci mezőgazdasági termelője és parlamenti képviselőjelöltje szerint a gazdák számára a támogatások kiszámíthatósága a legfontosabb.
Úgy véli, a kifizetéseket ugyan betervezhették, de a pénzügyi fedezetet nem biztosították megfelelően. Szerinte a lehető legrosszabb megoldás az, amikor az állam támogatást ígér, majd nem teljesíti az ígéretét.
Goran Filipović szintén arról beszélt, hogy a gazdák a beígért támogatásra számítva vásároltak minősített vetőmagot.
A választások előtt még arról tájékoztatták őket, hogy minden a tervek szerint halad, a kifizetések pedig a meghirdetett ütemterv alapján történnek meg. A választások után viszont váratlanul közölték velük, hogy nincs pénz.
Filipović rendkívül felelőtlennek nevezte az eljárást.
A miniszter szerint a gazdák egy részének vissza kellene fizetnie a támogatást
Dragan Glamočić ugyanakkor azt állítja, hogy lenne pénz az újabb kifizetésekre, ha egyes mezőgazdasági termelők visszafizetnék azokat a támogatásokat, amelyek felhasználását nem tudták megfelelő számlákkal igazolni.
A miniszter szerint a gazdaságoknak mindössze 60 százaléka nyújtotta be az előírt dokumentációt.
Elmondása szerint korábban nyomást gyakoroltak rá annak érdekében, hogy törölje el a támogatások számlákkal történő igazolásának kötelezettségét.
Glamočić most az új hatalmat szólította fel arra, hogy rendezze ezt a kérdést. Mint mondta, az új vezetés rendelkezik a választók felhatalmazásával, amellyel ő már nem.
Szerinte az új kormány vagy megszüntetheti az elszámolási kötelezettséget, vagy visszakövetelheti a szabálytalanul felhasznált támogatásokat, és az így befolyó pénzből finanszírozhatja a további kifizetéseket.
Az Egyetemista lista törvényben rögzítené a támogatások kifizetési határidejét
Mladen Krstić szerint az új kormány megalakulása után elsőként átfogó felülvizsgálatot kell végezni a mezőgazdasági támogatási rendszerben.
A vizsgálatnak nemcsak a bejegyzett gazdaságok számára kell kiterjednie, hanem a fiktív földbérleti szerződésekre és a valótlan állatállomány-adatokra is.
Krstić szerint előfordul, hogy egyes gazdaságok papíron olyan állatlétszámot tüntetnek fel, amely a valóságban nem található meg a telepeken. Az ilyen visszaéléseket meg kell szüntetni.
Az Egyetemista lista azt ígéri, hogy törvényben határozzák meg a mezőgazdasági támogatások kifizetésének határidejét.
A tervek szerint minden késedelmes kifizetés után törvényes késedelmi kamat járna, a határidők elmulasztásáért pedig az illetékes intézményeknek is felelősséget kellene vállalniuk.

