Szerbiában a lakosság 66 százaléka rendszeresen vagy alkalmanként tesz félre pénzt, Romániában a lakosság 40 százalékának van megtakarítása vagy befektetése, míg Bulgáriában 25 százalékuk takarékoskodik.

A megtakarítási és befektetési hajlandóságot két kulcsfontosságú tényező befolyásolja: az iskolai végzettség és a jövedelem. A Tavex 2025-ben és 2026-ban végzett kutatása szerint Szerbiában a magas jövedelműek 77 százaléka takarékoskodik, írja a Tanjug.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Bulgáriában a felsőfokú végzettségűek körében a legelterjedtebb a megtakarítás, Romániában pedig a diplomások között kétszer akkora a megtakarítással rendelkezők aránya, mint a középfokú végzettségűek körében.

Bár a takarékoskodók aránya országonként jelentősen eltér, a motivációik nagyon hasonlóak. Bulgáriában, Romániában és Szerbiában az emberek elsősorban a jövőbeni pénzügyi nehézségektől való félelem miatt tesznek félre pénzt, nem pedig azért, hogy gyarapítsák vagyonukat.

A váratlan kiadásokra való felkészülés a megtakarítás egyik legfontosabb oka: Romániában a megkérdezettek 81, Szerbiában 75, Bulgáriában pedig 64 százaléka jelölte meg ezt indokként.

Az egészségügyi kiadások fedezése szintén fontos szempont: Bulgáriában 33, Romániában 15, Szerbiában pedig 21 százalék takarékoskodik ilyen célból. Romániában ugyanannyian tesznek félre egészségügyi kiadásokra, mint utazásra és nyaralásra.

A megtakarítás gyakorisága és összege szintén fontos a befektetési szokások megértéséhez. Nem mindegy ugyanis, hogy egy országban sokan tesznek félre alkalmanként kisebb összegeket, vagy kevesebben, de rendszeresen és nagyobb összegeket takarítanak meg.

Mindhárom országban az emberek leggyakrabban jövedelmük viszonylag kis részét, 5–10 százalékát fordítják megtakarításra. Azok aránya, akik jövedelmük 10–20 százalékát teszik félre, hozzávetőleg feleekkora.

Ez arra utal, hogy a rendszeres megtakarítás nem csupán az egyéni pénzügyi fegyelmen múlik, hanem a háztartások anyagi helyzetén is.

A Világbank elemzései hasonló megközelítést alkalmaznak: a háztartások élelmiszerre fordított kiadásainak arányát a gazdasági fejlettség egyik mutatójaként kezelik. Minél magasabb a jövedelem, annál kisebb részt tesznek ki a háztartások költségvetéséből az alapvető szükségletek, így több pénz maradhat a jövőre.

A rendszeres megtakarítás tekintetében Bulgária emelkedik ki, ahol a takarékoskodók 58 százaléka havonta tesz félre pénzt.

Szerbiában a megkérdezettek közel 47 százaléka takarékoskodik rendszeresen, Romániában pedig 43 százalékuk.

Az eredmények azt mutatják, hogy Bulgáriában fejlettebb a rendszeres megtakarítás kultúrája, míg Szerbiában és Romániában a pénz félretétele nagyobb mértékben függ attól, hogy a háztartások rendelkeznek-e többletjövedelemmel.

Szerbiában sokan még mindig otthon tartják a megtakarításaikat

Jelentős különbségek mutatkoznak abban is, hogy az emberek milyen formában őrzik megtakarításaikat.

Szerbiában különösen erős a készpénztartás iránti hajlandóság: a megkérdezettek 46 százaléka otthon, készpénzben tartja devizamegtakarítását, 35 százalékuk pedig dinárban őrzi a pénzét. Mindössze 12 százalékuk használ lekötött betétet vagy más banki betéti konstrukciót, 16 százalékuk pedig megtakarítási számlát.

Bulgáriában egészen más a helyzet: a takarékoskodók 90 százaléka bankbetétet vagy folyószámlát használ, 68 százalékuk pedig megtakarítási számlával is rendelkezik.

Románia a két modell között helyezkedik el: a megkérdezettek 30 százaléka bankbetétben tartja a pénzét, míg 42 százalékuk otthon őrzi megtakarítását készpénzben.

Ezek a különbségek összefügghetnek az egyes országok inflációval kapcsolatos történelmi tapasztalataival, valamint a bankrendszer iránti bizalom eltérő szintjével. Mind a készpénztartás, mind a folyószámlák használata arra utal, hogy az emberek számára fontos a megtakarításaikhoz való gyors és egyszerű hozzáférés.

Az ingatlanokat tartják a legjobb védelemnek az infláció ellen

A kutatás arra is választ keresett, hogy a három ország lakói milyen vagyontárgyakat tekintenek a legjobb védelemnek az inflációval szemben. Ez különösen aktuális kérdés az áruk és szolgáltatások drágulása, valamint az Európában és világszerte továbbra is fennálló inflációs nyomás miatt.

Bulgáriában az ingatlanok hagyományosan fontos szerepet töltenek be a befektetési kultúrában, ezért a takarékoskodók 50 százaléka az ingatlant tartja a vásárlóerő csökkenése elleni legjobb védelemnek. Ez az arány az előző évhez képest négy százalékponttal csökkent, miközben a fizikai aranyat vásárlók száma közel 30 százalékkal nőtt.

Szerbiában a megkérdezettek 45 százaléka az ingatlanokban, 37 százaléka a külföldi valutában, 29 százaléka pedig a befektetési aranyban bízik leginkább az infláció elleni védekezés eszközeként.

Romániában az ingatlanok és a nemesfémek megítélése közel azonos: a válaszadók mintegy 20–20 százaléka tartja ezeket a legjobb infláció elleni befektetésnek.

A jövedelmi különbségek, az eltérő történelmi tapasztalatok és a különböző befektetési szokások ellenére a három balkáni ország takarékoskodóit hasonló motivációk és aggodalmak jellemzik.