A szerbiai új parlamenti többség népszavazást tervez az európai uniós tagságról, amelyet 2031 előtt tarthatnak meg – nyilatkozta a Rapporteur portálnak a győztes Egyetemista lista két kiemelkedő képviselője.
Ana Dimitrijević képviselőjelöltje az elmúlt hetekben több megbeszélést is folytatott uniós tisztségviselőkkel Szerbia új vezető politikai erejének más kiemelkedő képviselőivel együtt – írja a portál, hozzátéve, hogy Brüsszelt tájékoztatták az uniós tagságról szóló népszavazás megtartásának lehetőségéről.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A cikk emlékeztet arra, hogy Szerbia 2009-ben nyújtotta be uniós csatlakozási kérelmét, és 2012-ben kapta meg a hivatalos tagjelölti státuszt. Vučić mandátuma alatt Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai gyakorlatilag befagytak, Brüsszel pedig egyre többször adott hangot elégedetlenségének a demokrácia leépülése és a médiaszabadság elleni támadások miatt – teszi hozzá a lap. A Rapporteur arra is felhívja a figyelmet, hogy az Egyetemista lista a választások előtt közzétett külpolitikai programjában nem említi az uniós tagságot.
Ennek ellenére az új koalíció Európa-párti irányba fordulhat – reméli Aleksandar Baucal pszichológiaprofesszor, a lista jelöltje.
Az európai integráció támogatójaként abban bízik, hogy a szerbiai polgárok a népszavazáson a tagság mellett döntenek, de a mozgalom még nem döntött arról, hogy javasolni fogja-e az uniós csatlakozás támogatását. „Nem tudom, mert erről még nem beszéltünk. Ebben a pillanatban a normális állam és társadalom iránti vágy köt össze minket” – fogalmazott Baucal.
Dimitrijević szerint a jogállamisági reformok menet közben közelebb vihetik Szerbiát az Európai Unióhoz. „A program minden kulcsfontosságú alapelve valójában az EU alapelveit képviseli. Mi ilyen alapelveket szeretnénk a saját országunkban, függetlenül attól, hogy az európai úton járunk-e vagy sem” – mondta Dimitrijević.
A portál emlékeztet, hogy Szerbia uniós tagságának támogatottsága a 2000-es évek eleji 72 százalékról 2023-ra 43 százalékra esett vissza. Dimitrijević úgy véli, hogy ebben a csökkenésben magának Brüsszelnek is van felelőssége.
„Sok választónk olyan ember, aki valójában EU-párti volt, de euroszkeptikussá vált” – mondta. Szavai szerint az európai vezetők túlságosan engedékenyek voltak Vučićtyal szemben a szerbiai demokrácia állapota miatti egyre növekvő aggodalmak ellenére. „Tudjuk, hogy tárgyalniuk kellett a kormánnyal. De nem voltak elég határozottak… Az emberek látták a tapsukat és a kézfogásaikat Vučić úrral” – jelentette ki Dimitrijević.
A Rapporteur értékelése szerint még egy belgrádi reformkormány mellett is több akadály áll Szerbia európai ambíciói előtt, és hozzáteszi: az Egyetemista lista megígérte, hogy nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben, ami az egyik fő vitapont Brüsszellel, amely elvárja a tagjelölt országoktól, hogy igazodjanak az EU külpolitikájához.
Baucal elismerte, hogy ez nehéz kérdés, utalva Szerbia orosz gáztól való függőségére, de hangsúlyozta, hogy az új kormány törekedni fog arra, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal Szerbia külpolitikájának az uniós politikához való fokozatos igazításáról szóló tervről.

