Csaknem öt évig épült, legalább másfél milliárd dinárba (15 millió euró) került, de csak három évig működött. Hatmilliós tartozást halmozott fel a bérlő és egy elhúzódó bírósági eljárás van folyamatban. Így foglalható össze a palicsi Aquapark eddigi története, amelynek egyelőre nem látszik a vége. Szabadka városa már március végén felmondta a létesítmény üzemeltetőjével kötött szerződést – igaz, erről a közvéleményt nem tájékoztatták, sőt, inkább mellébeszéltek. Az Elitte Palić vállalat nem adta vissza az ingatlant, hanem a nyár folyamán tovább működtette. A város csak bírósági úton szerezheti vissza a saját tulajdonát, és még azt sem tudja, milyen állapotban találja majd a létesítményt. Góli Csilla alpolgármestert arról kérdeztük, hogyan történhetett mindez, ki viseli a felelősséget, és mikor nyithat újra a fürdő.
A palicsi Aquapark 2018 decemberében indult beruházása a tervek szerint két év alatt készült volna el. A megnyitóra végül 2023. szeptember 15-én került sor, közel öt évvel az alapkőletétel után. Az eredetileg egymilliárd dinárosra becsült beruházás értéke az átadás előtti hivatalos közlések szerint már 1,6 milliárd dinárra emelkedett, és a későbbiekben is módosítottak egyes kivitelezési szerződéseket.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A köztársasági, tartományi és városi forrásokból finanszírozott komplexumot végül nem közvállalatra bízták, hanem magánüzemeltetőnek adták bérbe. A 2023-as pályázatra egyetlen jelentkező volt: az Elitte Palics vállalat, amely 15 évre kapta meg a létesítményt, mintegy havi 268 ezer dináros bérleti díjért. Három évvel később az Aquaparkra lakat került, de nem a város záratta be, hanem végül a bérlő döntött arról, nem működteti azt tovább. A város bírósági eljárásban próbálja visszaszerezni a saját komplexumát.
Ha kizárólag a bérleti díjakból számoljuk a beruházás megtérülését, a három év alatt ténylegesen befizetett összeg évi 2 millió dinárnak felel meg. Ezzel a tempóval 750 év alatt térülne meg az 1,5 milliárd dinár. Ez elméleti számítás, amely nem veszi figyelembe a működési költségeket, az inflációt vagy az ingatlan maradványértékét, és nem azonos a város saját költségvetési ráfordításának megtérülésével.
A város felmondta a szerződést, a bérlő nem költözött ki
Az önkormányzat még március 31-én felmondta a bérleti szerződést, mert az üzemeltető nem teljesítette vállalt kötelezettségeit. A bérlőnek 30 napot adtak az ingatlan visszaszolgáltatására, ám ez nem történt meg. A létesítmény ennek ellenére egész nyáron fogadta a látogatókat, és csak szeptember végén zárt be, amikor az üzemeltető felújítási munkálatokra hivatkozott.
Hogyan lehetséges, hogy egy vállalat a szerződés felmondása után még hónapokig használhat egy városi tulajdonú ingatlant?
Góli Csilla alpolgármester a Szabad Magyar Szónak elmondta, hogy a kötelmi viszonyokról szóló törvény alapján a város nem veheti egyszerűen birtokba az ingatlant, ha a bérlő nem hajlandó azt önként visszaszolgáltatni.
„Amikor az önkormányzat felmond egy bérleti szerződést, nem tudjuk erőszakkal visszavenni az ingatlant. A bérlőnek kell azt visszaadnia, vagy bírósági határozattal kell erre kötelezni. Ebben az esetben az üzlethelyiségekkel foglalkozó bizottság javasolta a polgármesternek a szerződés felbontását, mert a bérlő nem fizetett, és arról sem tájékoztatta az önkormányzatot, illetve a Palics Park vállalatot, hogy milyen beruházásokat vagy karbantartási munkálatokat végez. Ezzel a szerződés két feltételét is megszegte” – magyarázta.

Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere
A polgármester meghozta a szerződés felmondásáról szóló döntést, a bérlő azonban a 30 napos határidő lejártával sem adta vissza az épületet. Az ügyet májusban átadták a városi vagyonjogi képviseletnek, amely a nyár folyamán bírósághoz fordult.
A bíróság első fokon a város javára döntött, és kötelezte a bérlőt az ingatlan visszaszolgáltatására. Az ítélet azonban nem jogerős, mert az Elitte Palics fellebbezett.
„Bízom benne, hogy a másodfokú döntés is a javunkra születik. Ez egy városi tulajdonú létesítmény, amelyet a bérlő nem a szerződésnek megfelelően használt, majd be is zárt. Jelenleg senki nem használja, ugyanakkor a bérlőn kívül más nem léphet be” – mondta az alpolgármester.
Hatmillió dinár tartozás – miért vártak ilyen sokáig?
A szerződés felmondásakor az Elitte Palics tartozása 6,2 millió dinár volt. A havi 268 ezer dináros bérleti díjjal számolva ez több mint 23 havi bérleti díjnak megfelelő összeg, bár a tartozás pontos összetételét a szerződés és a pénzügyi kimutatások alapján lehetne megállapítani.
Felvetődik a kérdés: miért várta meg az önkormányzat, hogy ekkora hátralék halmozódjon fel?

Ideiglenes bezárásról értesítik a bejáratnál az érkezőket (Fotó: Magločistač)
Góli Csilla szerint a városvezetés hosszú ideig bízott abban, hogy a vállalat rendezni fogja kötelezettségeit.
„Tizenöt évre kötöttük meg a szerződést, és állandóan voltak ígéretek, hogy majd törlesztenek, javul a helyzet, beruházásokat végeznek. Időközben történt a Kisvendéglő esete is, és a bérlő további türelmet kért. Megvolt a jó szándék az önkormányzat részéről, mert egy olyan vállalatról beszélünk, amely jelentős turisztikai infrastruktúrával rendelkezett Palicson” – fogalmazott.
Az alpolgármester emlékeztetett arra, hogy a vállalatnak a Halászcsárda mellett szállodái is voltak, és felújította a Palics–Ludas közvállalat egykori igazgatósági épületét is, ahol rehabilitációs központot tervezett működtetni.
A városvezetés abban reménykedett, hogy az Aquapark beilleszkedik ebbe a turisztikai kínálatba, és a vállalat közös szolgáltatáscsomagokkal tudja vonzóbbá tenni Palicsot.
„Azt kellett azonban látnunk, hogy egyetlen reklám sem jelent meg az Aquaparkról. Nem értettem, hogy egy ekkora, idegenforgalommal foglalkozó vállalat miért nem népszerűsíti a létesítményt. Ennek ellenére bíztunk abban, hogy a helyzet javulni fog, de az idei évben már látszott, hogy ez nem fog működni” – mondta.
Góli Csilla szerint a bérlő eddig megközelítőleg ugyanannyit fizetett be a városnak, mint amennyivel tartozik: körülbelül hatmillió dinárt.
Vagyis a több mint másfél milliárd dináros beruházás után az önkormányzatnak közel három év alatt mindössze mintegy hatmillió dinár bérleti díjbevétele keletkezett, miközben további hatmillió dinárt próbál behajtani.
Ki ellenőrizte, hogy mi történik az Aquaparkban?
A bérleti szerződés nem csupán a havi díj fizetésére kötelezte az Elitte Palicsot. A vállalatnak fedeznie kellett a működési költségeket, gondoskodnia kellett a rendszeres karbantartásról, szükség esetén beruházási munkálatokat kellett végeznie, és minderről tájékoztatnia kellett az ingatlan tulajdonosát.
Góli Csilla szerint ez utóbbi kötelezettségét sem teljesítette.
Az alpolgármestert arról is kérdeztük, hogyan fordulhatott elő, hogy a város a szerződés felmondása után hónapokon keresztül nem rendelkezett ellenőrzéssel a létesítmény felett, miközben az tovább fogadta a látogatókat.
Különösen annak fényében vetődik fel a felelősség kérdése, hogy a nyár folyamán több panasz is érkezett a fürdő állapotára, a higiéniára, a csúszós burkolatokra és a karbantartás hiányosságaira.
Góli Csilla szerint az önkormányzatnak ebben a helyzetben a bírósági eljárás jelentette a jogszerű megoldást.
„Nekünk a jogi út jelenti a kényszerítés lehetőségét, ennek viszont sajnos olyan időkerete van, amelyet nem tudunk megsürgetni. Ha a nyár folyamán bármi történt volna, azért teljes mértékben a bérlőt terhelte volna a felelősség” – mondta.
Arra is kitért, hogy személy szerint nem tekintette sikertörténetnek az Aquapark eddigi működését.
„Örültem annak, hogy sokan, akik ellátogattak a fürdőbe, pozitív élményekről számoltak be, főleg a nyári időszakban. Mindig reménykedtem abban, hogy a helyzet változni fog, de sajnos nem így történt. Ez nem indokolja azt, hogy miért alakult így a helyzet, de ki vagyunk szolgáltatva ennek a jogi labirintusnak”, fogalmazott Góli.
A válasz ugyanakkor nem tisztázza teljes egészében, hogy a szerződés felmondását követően milyen hatósági vagy felügyelőségi ellenőrzések történtek, és a város milyen módon győződött meg a vendégek biztonságáról.
A bezárásról nem a város döntött
A szeptember végi bezárásról az üzemeltető döntött – erősítette meg kérdésünkre Góli Csilla.
Az Elitte Palics akkor felújításra hivatkozott, noha a város már hónapokkal korábban felmondta a bérleti szerződést.
Az alpolgármester elmondta, hogy a szerződés felmondása után még lett volna lehetőség a döntés visszavonására, ha a vállalat rendezi tartozását és megállapodásra jut az önkormányzattal.
„Más üzlethelyiségek esetében is előfordult már, hogy a polgármester hatályon kívül helyezte a szerződés felmondásáról szóló döntést, miután a bérlő törlesztette az adósságát. Ez a lehetőség itt is fennállt. A bérlő azonban nem fizetett, a 30 napos határidő is lejárt, így az ügy bíróság elé került.”

Az akvapark 2025 nyarán (Fotó: Facebook)
A nyilvánosságot ugyanakkor csak novemberben tájékoztatták arról, hogy a szerződést már márciusban felmondták. A Subotica.com november 18-i beszámolója arra is rámutatott, hogy az alpolgármester júliusban még a szerződés felmondását említette az önkormányzat egyik lehetséges lépéseként, holott a döntés addigra már megszületett.
A város magyarázata szerint ekkor még abban reménykedtek, hogy a bérlő rendezi tartozását, és helyreállítható lesz az együttműködés.
Ki fizeti meg a károkat?
Az Aquapark jelenlegi műszaki állapotáról az önkormányzatnak nincs pontos képe. A város nem tudja megvizsgálni a medencéket, a szivattyúkat, a vízkezelő berendezéseket és az egyéb gépészeti rendszereket, amíg nem kerül vissza a birtokába a létesítmény.
Góli Csilla szerint az építkezés és az átadás idején részletes dokumentáció készült az épület és a berendezések állapotáról. Ezek alapján lehet majd megállapítani, milyen változások történtek, és milyen munkálatok szükségesek az újranyitáshoz.
„Nem gondolom, hogy feltétlenül minden tönkrement. Egy vizes létesítményről beszélünk, ahol a medencéket, a szivattyúkat és a teljes rendszert fel kell készíteni a működésre. Ezt műszakilag meg kell vizsgálni, és csak utána lehet meghatározni a szükséges összeget” – mondta.
Jelenleg még hozzávetőleges becslés sincs arról, mennyibe kerülhet az Aquapark újbóli üzembe helyezése.
Arra a kérdésre, hogy a város hogyan hajthatja be a tartozást és a bérlő által esetleg okozott további károkat, az alpolgármester azt mondta, ez a bírósági eljárások eredményétől is függ.
„Remélem, hogy a vállalat olyan gazdasági helyzetben lesz, hogy ki tudja fizetni a városnak azt, ami jár. Ebből akár a szükséges karbantartási munkálatokat is finanszírozhatnánk” – fogalmazott.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy nem ismeri pontosan a vállalat jelenlegi pénzügyi helyzetét.
A palicsi Aquaparkot üzemeltető Elitte Palić vállalat a CompanyWall céginformációs adatbázis szerint jelenleg zárolt bankszámlákkal rendelkezik. A nyilvántartás szerint a társaságnál 2026-ban, valamint korábban 2019-ben és 2015-ben is előfordult számlazárolás.
Ha a tartozást nem sikerül behajtani, és az Aquapark helyreállításához pénzre lesz szükség, azt az önkormányzat biztosítja.
„Ez túl nagy beruházás volt, túl sokat vártunk rá, és Palics ennél többet érdemel, mint hogy ott álljon ez az épület kihasználatlanul” – jelentette ki.
Ez azt is jelenti, hogy a közpénzből felépített létesítmény működőképessé tételére ismét közpénzt kellhet fordítani.
Újabb magánüzemeltető vagy a Stadion közvállalat?
A városvezetés jelenleg két lehetőséget mérlegel: új pályázatot ír ki a létesítmény bérbeadására, vagy a Stadion Kommunális Közvállalatra bízza annak működtetését.
Góli Csilla személy szerint az utóbbit tartaná biztonságosabbnak.
„A Stadion már működtet olyan létesítményeket, amelyekben medencék vannak, tehát ismerik az ehhez szükséges technológiát és karbantartási feladatokat. Az önkormányzat szempontjából ezt tartanám a legbiztonságosabb megoldásnak” – mondta.
A közvállalat azonban jelenlegi létszámával nem tudná átvenni az Aquapark üzemeltetését. Ehhez új alkalmazottakra lenne szükség, ami a közszférában kormányzati jóváhagyást igényelhet.
Az alpolgármester szerint a Stadion szakembereivel azt is meg kell vizsgálni, mekkora személyzeti, karbantartási és működési költséggel lehetne fenntartani a létesítményt.
A cél az lenne, hogy az Aquapark bevételeiből fedezni lehessen a működési költségeket, és ne jelentsen folyamatos terhet a városi költségvetésnek.
A polgármester mielőbbi megoldást ígér
Nenad Kozomora, Szabadka új polgármestere a Subotica.com-nak november 17-én adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy az Aquapark problémája az egyik első olyan ügy, amellyel hivatalba lépése után szembesült.
Elmondása szerint a városvezetés munkatársaival közösen keresi a lehető leggyorsabb és legmegfelelőbb megoldást, amely a polgárok és Szabadka érdekeit egyaránt szolgálja.
A polgármester ugyanakkor konkrét intézkedést vagy határidőt nem jelentett be. A városi közigazgatás működésével kapcsolatban a titkárságok és a Városi Tanács tagjai közötti együttműködés javítását is fontos feladatnak nevezte.
Megnyílhat-e 2027 nyarán az Aquapark?
Góli Csilla abban reménykedik, hogy a másodfokú bírósági eljárás két-három hónapon belül lezárulhat, és a városnak marad elegendő ideje arra, hogy a következő turistaszezonra felkészítse a létesítményt.
Ez azonban csak a legkedvezőbb forgatókönyv.
A jogerős döntés után előbb vissza kell venni az ingatlant, fel kell mérni annak állapotát, el kell végezni a szükséges javításokat, biztosítani kell a finanszírozást, majd dönteni kell az új üzemeltetőről.
„Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy amikor már rajtunk múlik a dolog, a lehető leghamarabb megnyílhasson az Aquapark” – mondta az alpolgármester.

Hozzátette azonban, hogy a korábbi tapasztalatok óvatosságra intik. Felidézte, hogy az építkezés során már akkor elkészültek a leglátványosabb elemek, amikor a komplexum még a vízhálózatra sem volt csatlakoztatva, miközben a nyilvánosság előtt már az Aquapark közeli befejezéséről beszéltek.
A palicsi Aquaparkot annak idején a szerbiai turizmus egyik kiemelt fejlesztéseként mutatták be. Aleksandar Vučić 2023. szeptember 1-jén személyesen tekintette meg a befejezés előtt álló létesítményt, amelyet a gyermekek „földi paradicsomának” nevezett. Az államfő akkor arról beszélt, hogy a 15 millió eurós beruházás nemcsak Palics és Szabadka, hanem egész Szerbia idegenforgalmát fellendíti, és hozzájárul ahhoz, hogy a térség versenyképessé váljon a közép-európai turisztikai piacon. Külön köszönetet mondott Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség akkori elnökének, hangsúlyozva, hogy az ő energiája, munkája és elkötelezettsége nélkül aligha sikerült volna befejezni a beruházást. Három évvel később a földi paradicsom kapuin lakat van, a város pedig bírósági úton próbálja visszaszerezni a milliárdos közpénzből felépített létesítményt.

