A Vajdasági Magyar Szövetségnek ugyan már csak két képviselője van a szerb parlamentben, Pásztor Bálint szerint azonban ezzel is a harmadik legerősebb pártnak számítanak a törvényhozásban. A VMSZ elnöke Jovo Bakićnak, az Egyetemista Lista frakcióvezetőjének kijelentéseire reagált, aki szerint a VMSZ mandátumainak csökkenése azt bizonyítja, hogy az egyetemisták a vajdasági magyar választók körében is meggyőző győzelmet arattak.

Pásztor Bálint a parlament ülésén elismerte, hogy pártja a korábbi hat helyett mindössze két képviselővel rendelkezik, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a VMSZ így is megőrizte parlamenti jelenlétét, miközben számos, több évtizedes múltra visszatekintő párt teljesen kiszorult a törvényhozásból.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

– Az Egyetemista Listának 140, a Szerbia Győz listának 103, a VMSZ-nek pedig két képviselője van. Minden más pártnak egy vagy egyetlen képviselője sincs – fogalmazott.

A pártelnök szerint az október 25-i választási „cunami” elsöpört több olyan politikai szervezetet is, amely 35–36 éve jelen volt a szerbiai közéletben, a VMSZ azonban talpon maradt.

Pásztor ismét szóvá tette, hogy a parlament hat alelnöki tisztsége közül egyet sem biztosítottak a nemzeti kisebbségek képviselőinek.

– Bármennyire abszurdnak és groteszknek hangzik, mi vagyunk a harmadik legerősebb párt ebben a parlamentben. Két mandátumunk van, miközben hat alelnöki tisztség létezik. Hogyan lehetséges, hogy a harmadik legerősebb pártnak nem jut alelnöki hely? – tette fel a kérdést.

Hozzátette, nem magának, Bájity Borisznak vagy a VMSZ-nek követelte a tisztséget, hanem azt tartotta volna természetesnek, hogy a hat alelnök között legalább egy nemzeti kisebbségi párt képviselője is helyet kapjon.

A VMSZ elnöke Jovo Bakić azon állítását is vitatta, miszerint az Egyetemista Lista a vajdasági magyarok körében is győzött.

– Nem tudom, honnan tudhatják, hogy az Egyetemista Lista győzött a vajdasági magyarok körében. Hogyan tudják nemzetiségi alapon megállapítani, hogy ki kire szavazott? – kérdezte.

Pásztor szerint a magyar választók egy része Aleksandar Vučićot támogatta, mert azt szerette volna, hogy ő legyen a miniszterelnök, mások viszont az Egyetemista Listára szavaztak.

Érvelésében a november 8-i nemzeti tanácsi választások eredményére is hivatkozott. Emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Tanács megválasztásáért két lista indult: az egyik a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás, a másik a Vajdasági Magyar Újrakezdés volt. Utóbbi listát Lázár Tibor is támogatta, aki az október 28-i sajtótájékoztatón már megválasztott parlamenti képviselőként szólalt fel.

– Az általunk támogatott lista 25 mandátumot, vagyis a helyek mintegy 70 százalékát szerezte meg, míg a másik lista tíz mandátumhoz, azaz mintegy 30 százalékhoz jutott – hangsúlyozta Pásztor Bálint.

A VMSZ elnöke a nemzeti tanácsi választások eredményével igyekezett alátámasztani pártja vajdasági magyarok körében meglévő támogatottságát. A két választás eredménye azonban nem vethető össze közvetlenül: a parlamenti választáson valamennyi választópolgár, a magyar nemzeti tanácsi választáson viszont kizárólag a külön névjegyzékbe feliratkozott választók szavazhattak. Ráadásul az utóbbin a mintegy 108 ezer választásra jogosult közül mindössze 39 ezren járultak az urnákhoz.