Az Emberi Jogok Európai Bírósága felszólította a szerb kormányt, hogy 2027. január 14-éig nyilatkozzon két beadvánnyal kapcsolatban. Ezeket Aleksandar Vučić azon döntései miatt nyújtották be, amelyekkel kegyelemben részesítette a 2025-ös tüntetéseken egyetemistákra támadó személyeket.

Vladica Ilić, a Belgrádi Emberi Jogi Központ munkatársa az N1-nek elmondta: a bíróság előtt egyebek mellett a sértettek jogainak megsértése, valamint a hazai jogorvoslati lehetőségek hatékonysága is kérdésként merült fel.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Az Emberi Jogok Európai Bírósága véleményezésre továbbította a szerb kormánynak azt a két beadványt, amelyek Aleksandar Vučić akkori államfő öt kegyelmi döntésére vonatkoznak. Ezeket mandátumának utolsó napján hozta meg.

Az első beadvány a 2025 januárjában Újvidéken történt támadásban érintett aktivisták csoportjával kapcsolatos. A csoport tagjai baseballütőkkel támadtak egyetemistákra, akik közül többen súlyos testi sérüléseket szenvedtek. A második beadvány egy olyan nő ügyére vonatkozik, aki 2025-ben, egy tüntetés során autójával elütött egy egyetemista lányt.

A beadványokat a Belgrádi Emberi Jogi Központ, valamint három sértett nevében eljáró ügyvédek nyújtották be. A sértettek ellen indított büntetőeljárásokat azután szüntették meg, hogy az államfő kegyelemben részesítette az újvidéki és belgrádi tüntetők elleni támadások vádlottjait.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2027. január 14-éig adott határidőt a szerb kormánynak, hogy kifejtse álláspontját a két beadvánnyal kapcsolatban.

Vladica Ilić, a Belgrádi Emberi Jogi Központ munkatársa elmagyarázta, hogy egyelőre eljárási döntésről van szó: a bíróság továbbította az ügyeket a kormánynak véleményezésre. A kormány válaszának határideje január közepe, ezt követően pedig a beadványok benyújtói is lehetőséget kapnak arra, hogy reagáljanak a kormány észrevételeire.

„A bíróság előtt felmerült az Egyezmény 3. cikkének megsértése is. Ez a rendelkezés védi a testi és lelki integritást, valamint tiltja a kínzást, az embertelen vagy megalázó bánásmódot és büntetést. Ugyanakkor azt is vizsgálják, hogy a beadványozók a bírósághoz fordulás előtt igénybe vehettek-e valamilyen hazai jogorvoslati lehetőséget” – magyarázta Ilić.

Mint mondta, ezt meg is tették: a sértettek ügyvédjeikkel együtt még a beadványok benyújtása előtt alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amely azonban az ügyekben mindmáig nem hozott döntést.

„Az eljárás folytatásában bizonyítanunk kell a bíróság előtt, hogy a hazai jogorvoslati lehetőségek nem voltak hatékonyak. Ettől függ, hogy a bíróság érdemben megvizsgálja-e a beadványokat, vagyis azt, hogy sérültek-e a károsultak jogai azáltal, hogy az államfő kegyelemben részesítette az ellenük elkövetett támadások vádlottjait” – mondta Ilić.

Hangsúlyozta, csalódást keltő, hogy az ilyen súlyos emberi jogi jogsértések esetében a nemzetközi intézmények gyorsabban reagálnak, mint a hazaiak.

„Kétségtelen, hogy ebben az esetben sérültek a károsultak jogai. Aki súlyos testi sérüléseket szenved, vagy akit egy autóval elütve csaknem megölnek, annak joga van az igazságszolgáltatáshoz. Nemcsak pénzbeli elégtételre tarthat igényt, hanem arra is, hogy a felelősöket megbüntessék. Ez a joguk sérült azáltal, hogy az államfő kegyelemben részesítette a vádlottakat, és mentesítette őket a büntetőeljárás alól” – fogalmazott a nyilatkozó.

Hozzátette: amennyiben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapítja az egyezmény megsértését, a szerb államot fogja felelősnek nyilvánítani a jogsértésért.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete