Az Európai Unió augusztusi döntése kizárta az ideiglenes védelem rendszeréből azokat az ukrán férfiakat, akik nem rendezték katonai kötelezettségeiket. A magyar kormány nem alkalmazza ezt a korlátozást, amire a jogszabályok lehetőséget adnak. Az adatok közben arra utalnak, hogy Magyarország vonzóbb célországgá vált a háború elől menekülők számára – írja a Lakmusz magyar tényellenőrző portál.

Magyar Péter miniszterelnök szeptember 3-án közölte, hogy Magyarország az uniós szabályok nemrég elfogadott szigorítása ellenére továbbra is ideiglenes védelmet, vagyis az úgynevezett menedékes státuszt biztosíta az Ukrajnából érkező, katonai szolgálatra alkalmas férfiaknak. A kormányfő ezt a döntést elsősorban a kárpátaljai magyarok helyzetével indokolta – írja a portál.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Az Európai Unió Tanácsa júliusban úgy határozott, hogy augusztustól nem biztosít ideiglenes védelmet azoknak az Ukrajnából menekülőknek, akik nem tudják igazolni, hogy eleget tettek katonai kötelezettségeiknek.

Magyarország azonban nem változtatott a korábbi feltételeken.

A Lakmusz által megkérdezett szakértők szerint ez nem törvényellenes, mivel az ideiglenes védelemről szóló uniós irányelv lehetővé teszi, hogy a tagállamok az uniós tanácsi döntésnél kedvezőbb feltételeket alkalmazzanak.

A magyar portál által az illetékes hatóságoktól megszerzett menekültügyi adatok azt mutatják, hogy Magyarország döntése nyomán augusztus óta hozzávetőleg négyszer annyi, katonai szolgálatra alkalmas férfi kér védelmet az országban, mint korábban.

Ez önmagában még nem bizonyít ok-okozati összefüggést, de mivel sem az Európai Unió egészében, sem az Ukrajnával szomszédos többi tagállamban nem tapasztaltak hasonló mértékű növekedést, valószínűsíthető, hogy Magyarország vonzóbb célországgá vált a kérelmezők szemében.

Mit jelent az ideiglenes védelem, és min változtatott az EU?

Az ideiglenes védelem az Európai Unió különleges védelmi rendszere. Olyan helyzetekre hozták létre, amikor fegyveres konfliktus vagy más súlyos válság miatt rövid idő alatt emberek nagy tömegei kényszerülnek elhagyni otthonukat.

A rendszer alapját egy 2001-es irányelv teremtette meg, de először csak 2022 márciusában, Ukrajna elleni teljes körű orosz inváziót követően alkalmazták.

Az ideiglenes védelemben részesülők jogszerűen tartózkodhatnak az őket befogadó tagállamban, munkát vállalhatnak, valamint bizonyos feltételek mellett egészségügyi, oktatási és szociális ellátásra is jogosultak.

A kérelmezőknek nem kell egyenként bizonyítaniuk, hogy személyesen üldözték őket, ahogyan a hagyományos menekültstátusz esetében.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács eredeti döntése alapján az ideiglenes védelem kezdetben minden Ukrajnából menekülő ukrán állampolgárra kiterjedt. A rendszert aktiváló határozatot azóta többször meghosszabbították. Az EU legutóbbi döntése értelmében az ideiglenes védelem 2028. március 4-ig marad érvényben, ugyanakkor új feltételeket is bevezettek a jogosultság megszerzéséhez.

Csak azok kaphatnak ideiglenes védelmet, akik eleget tettek katonai kötelezettségeiknek

Az Európai Unió Tanácsa által júliusban elfogadott új döntés értelmében 2026. augusztus 5-től csak azok kaphatnak ideiglenes védelmet, akik Ukrajnában eleget tettek katonai kötelezettségeiknek, és ezt szükség esetén igazolni is tudják.

A Tanács július 15-i közleménye szerint a szabályok szigorításakor Ukrajna katonai szükségleteit is figyelembe vették. Fontos kivétel, hogy az új feltétel nem vonatkozik azokra, akik augusztus 4-ig már ideiglenes védelemben részesültek valamelyik tagállamban, és azóta folyamatosan megőrizték ezt a státuszt.

A változás különösen azokat az ukrán férfiakat érintheti, akikre katonai szolgálati kötelezettség vonatkozik. Az ukrán védelmi minisztérium tájékoztatása szerint főszabály szerint a 25 és 60 év közötti, katonai szolgálatra alkalmas férfiak mozgósíthatók, amennyiben nem kaptak halasztást vagy felmentést a szolgálat alól.

A 18 és 24 év közötti fiatal férfiaknak szintén regisztrálniuk kell a hadseregben, de csak bizonyos esetekben hívhatók be; egyébként önkéntesen jelentkezhetnek katonai szolgálatra – írja többek között a Lakmusz oknyomozó cikke.

Fotó: Beta