Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi pontszámokat szerdán este, ezzel eldőlt, hogy a csaknem 108 ezer jelentkező közül hányan kerülnek be az általános eljárásban egyetemre, főiskolára – írja az MTI.
A tavalyinál ezerrel több, 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szeptemberben, az intézmény azt is közölte, hogy a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény lett a 2018-as felvételi eljárásban.
Az ELTE közleménye szerint csaknem tizenhárom és fél ezren jelölték meg idén első helyen egyetemüket a felvételi eljárásban, 2017-hez képest ezerrel többen. A legnépszerűbb szakok között van a programtervező informatikus, a pszichológia, a jogász és a gyógypedagógia, de népszerűek az újonnan indult gazdálkodástudományi intézet és a szombathelyi Savaria egyetemi központ képzései is.
Forrás: index.hu
Azt írták: az ország első számú pedagógusképző intézményeként az egyetemnek kiemelten fontos, hogy a felvettek harmada pedagógusnak tanul. Az osztatlan tanárszakokra felvettek száma is nőtt: míg 2017-ben 782-en, idén 881-en iratkozhatnak be.
Az ELTE kínálatában újonnan megjelent gazdálkodástudományi képzések népszerűsége „példátlan és várakozáson felüli”: a jelentkezések és a felvett hallgatók száma alapján a gazdálkodástudományi intézet képzései országosan a harmadik legnépszerűbbek ezen a területen.
A négy alapszakra és négy mesterszakra (kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, valamint pénzügy és számvitel alapszakok, valamint pénzügy, számvitel, vezetés és szervezés, továbbá a Master of Business Administration mesterszakok) 596 jelentkezőt vettek fel.
Közölték: a Savaria egyetemi központ szombathelyi képzési helyeire 654 új hallgató iratkozhat be. A legjelentősebb, csaknem kétszeres a növekedés az osztatlan tanárszakokon, valamint a gazdász szakokon, amelyeken csaknem háromszor többen kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat.
Új, hiánypótló képzésként jelentkezik 2018 szeptemberétől az informatikai kar autonómrendszer-informatikus képzése, valamint a természettudományi kar biotechnológia mesterképzése is, amely 10 hallgatóval indulhat el.
A közlemény szerint átlagosan a legmagasabb pontszámra a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai kar (404), a gazdálkodástudományi intézet (390) és az állam- és jogtudományi kar (382) szakjaihoz volt szükség, az alap- és osztatlan képzésekre felvett 7534 hallgató átlagpontszáma 400 volt.
A magyar jelentkezőknek angol nyelven indított képzéseken az előző évhez képest csaknem négyszer többen, 134-en kezdhetik meg tanulmányaikat.
Az ELTE budapesti képzési helyszínei közül a legtöbb fiatal a bölcsészettudományi karra (1845) érkezik, ezt a pedagógiai és pszichológiai kar (1162), majd a természettudományi kar (1115) követi. Az egyetem legnépesebb szakja idén a programtervező informatikusoké (531), őket követik a jogászok (446).
A közleményben kitértek arra is, hogy az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 500 pont volt. Ezt annak kellett elérnie, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latin nyelv és kultúra tanára párosításon akar tanulni.
A Corvinus egyetemre csaknem három és fél ezer új diákot vettek fel
A Budapesti Corvinus Egyetemen az általános felvételi eljárásban 3418 hallgató jutott be a szeptemberben induló magyar és angol nyelvű képzésekre, az alapszakokra felvettek csaknem fele 440 feletti pontszámmal jelentkezett – olvasható az egyetem szerdai közleményében.
Az összegzés szerint a Corvinusra felvettek száma idén is nőtt, szeptemberben 2444-en iratkozhatnak be alapképzésre, 892-en mesterképzésre, 82-en pedig osztatlan képzésre. Az új hallgatók közül ősszel 2539-en állami ösztöndíjasként, 879-en pedig önköltségesként kezdhetik meg tanulmányaikat. A legtöbb, 2406 jelentkezőt a gazdálkodástudományi karra vettek fel. A társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok kar 739, a közgazdaságtudományi pedig 271 hallgatóval indíthatja el képzéseit 2018 őszétől.
A nappali képzésű, államilag finanszírozott alapszakokra 425 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 412 feletti az átlag. Nyolc képzésen 460, további tizenegyen 440 pont feletti a jelentkezési átlagpontszám, és 1591-en ezeken kezdik meg tanulmányaikat.
Extra, 470 pontot meghaladó átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol és magyar nyelven) szakokra vettek fel hallgatókat.
A legtöbben (501-en) idén is a gazdálkodástudományi kar gazdálkodási és menedzsment szakképzésein kezdhetik meg a tanulmányaikat, szintén népszerű a pénzügy-számvitel (322 hallgató) és a nemzetközi gazdálkodás (233) szak.
A közgazdaságtudományi kar magyar nyelven meghirdetett alkalmazott közgazdaságtan szakára idén harmadával több hallgatót vettek fel, mint tavaly, de így is meglehetősen magas pontszám (428) kellett a bejutáshoz. A kari átlag pedig az államilag finanszírozott, nappali képzésen 431 pont.
A legtöbb, 466 pont idén is a nemzetközi tanulmányok alapszakra bejutáshoz kellett. A társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok karon induló képzésekre alapszakon, államilag finanszírozott formában csak 425 feletti pontszámmal lehetett bekerülni.
Egyes szakokon még van lehetőség pótfelvételire a székesfehérvári képzési helyeken. A pótfelvételi iránt érdeklődők az egyetem honlapján (uni-corvinus.hu/felveteli) és a felvi.hu-n tájékozódhatnak a pontos feltételekről és határidőkről.
A Műegyetemen ötezer új hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől
Mintegy ötezer új hallgató kezdheti meg a tanulmányait szeptembertől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Az intézmény azt közölte, hogy idén is magas felvételi pontszámokat állapítottak meg, az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma csaknem 416 pont.
A BME közleménye szerint szeptemberben 4789 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére a Műegyetem alapképzéseire felvettek száma és átlagpontszáma is magas maradt: az állami ösztöndíjas képzési formára felvettek átlagpontszáma 415,7, az önköltséges formában felvettekkel együtt pedig 413,4 pont az átlag.
Az országos informatikushiány enyhítésére az egyetem képzési kínálatában most először szerepel az üzemmérnök-informatikus úgynevezett BProf alapszak is, amelyben a hallgatók már két év után bekapcsolódhatnak az ipari vállalatok projektjeibe, három év után pedig alapdiplomával helyezkedhetnek el a versenypiacon.
A Műegyetem elengedhetetlennek tartja a mesterképzési szakokat a gazdaság fejlődéséhez, ezért kifejezetten ösztönzi alapképzéses hallgatóit a továbbtanulásra.
Az egyetemre jelentkező mintegy 11 ezer fiatal 21 százalékát valamelyik mesterképzési szakra vették fel, ami hét százalékponttal magasabb az országos aránynál.
A BME idegen nyelvű képzéseire is többen jelentkeztek: a tavalyi eredményekhez képest mintegy duplájára emelkedett az angol nyelvű képzés iránt érdeklődők száma.
A BME a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj keretében a világ minden részéből több mint ötszáz jelentkezőt vett fel, a hallgatók több mint fele mesterképzésekre jelentkezett, doktori képzésre pedig további 46 hallgatót vettek fel – írták.
