A fiatalok elvándoroltak, a falu helyett a városban vagy egy másik országban próbáltak szerencsét, így a település lakossága elöregedett. Egyre több lett az üresen álló ház, egyre kevesebb az ember, s látszódott, hogy ez hosszú távon hatalmas gondokat okoz majd. Eddig bizonyára ismerős a történet, hiszen néhány kivételtől eltekintve valamennyi vajdasági városra/falura illik a leírás. Pedig nem Vajdaságról szól a történet, hanem Olaszországról, ahol San Piero Patti vezetői látták, hatalmas gond az elvándorlás, így megszavazták, hogy az üresen álló kőházakat egy euróért adják el azoknak, akik a festői szépségű településre költöznének. Az új tulajdonosnak az ingatlant hagyományos anyagokat felhasználva kell felújítania, s lehetőség szerint helyi vállalkozókkal kell végeztetnie a munkát. Az ötlettel kapcsolatban a San Piero Pattiban élő vezetők elmondták, a mentőtervet nem ők találták ki, csak kölcsönvették egy másik szicíliai településtől. A mintegy 7000 lakosú Gangi négy évvel ezelőtt tett közzé hasonló feltételekkel házvásárlási ajánlatot, aminek igen szép eredménye lett, ugyanis több ház is gazdára talált. Az olaszok abban bíznak, hogy ezzel a lépéssel sikerül megoldaniuk az emberhiány okozta problémákat.
Egy hatalom alkalmasságát vagy alkalmatlanságát mindig az ötletek, a megoldáskeresés és annak megvalósítása határozza meg. Íme néhány szerbiai hír címe az elmúlt napokból: „Nemzeti stadion épül Belgrádban”, „Kérvényezni fogjuk az autópályadíj növelését”, „Majd szeptemberben kiderül, mennyi lesz a nyugdíjemelés”, „Drágább közvetítői díjak a bankoknál”, „Megszűnik a harmadik gyerek után járó tartományi támogatás”, „Három hónap múlva fizetésemelés”, „Lefektették a gyorsvasút első kilométerét”, „Madáretetőt adott át a belgrádi polgármester”…
Látván és a saját bőrömön nap mint nap megtapasztalva, hogy mi történik ebben az országban, mindig bevillan az a felirat, amely már több szerbiai tüntetésen is megjelent, s amivel a transzparenst tartó üzent a (szavazó)polgároknak: Ako vam je dobro, onda ništa (Ha ez így nektek jó, akkor semmi).
Az írás a Családi Kör augusztus 9-ei számában jelent meg.
