A budapesti Nézőpont Intézet panelbeszélgetésen vette górcső alá a szeptember 11-én az Európai Parlament (EP) elé kerülő Sargentini-jelentés „hibáit”, valamint a jelentés megfogalmazásakor alkalmazott állítólagos kettős mércét és annak következményeit.

A Nézőpont Intézet 2006 nyarán alakult, magyar tulajdonú elemző, kutató és tanácsadó cég, amely a Nézőpont Csoport portfóliójába tartozik. Az intézet szakmai stábja nemcsak elemzésekkel foglalkozik, hanem például a 2014-es választások és a 2016-os népszavazás alkalmával kutatásokat is végzett.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

A panel bevezetőjében Mráz Ágaston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője a jövő évi európai parlamenti választásokra utalva azt mondta, hogy míg korábban a választások előtti „duhajkodások” a jobb- és a baloldal között zajlottak, addig most Európa mellett vagy ellen szól a vita, és nyilvánvaló, hogy a Sargentini-jelentés ennek a választási kampánynak a része.

Ezt követően Lajtai Márk, a Nézőpont Intézet vezetője tartott előadást a Sargentini-jelentés „abszurditásairól”, annak „kettős mércéjéről”, valamint a „tényekről” – és erősen bírálta Judith Sargentini holland politikusnak, az Európai Zöld Párt európai parlamenti képviselőjének a jelentését.

Persze nem Lajtai az egyetlen, aki így nyilatkozik a jelentésről. Szíjjártó Péter magyar külkereskedelmi és külügyminiszter már korábban „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte azt, míg Trócsányi László magyar igazságügyminiszter „lezárt ügyeket listázó vádiratnak” tartja.

A dokumentum jelentősége abból is látható, hogy a vitában való részvételre Orbán Viktor magyar miniszterelnök is meghívót kért, hiszen a politikai tét óriási, és Orbán nyilvánvalóan nem bízik saját EP-képviselőinek a tehetségében sem ahhoz, hogy megvédje az ő egyeduralmi politikáját. (Az Európai Parlamentben az állam- és kormányfők csak meghívóval vehetnek részt, hiszen nem tagjai a közvetlenül választott testületnek.)

Az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) júniusban fogadta el a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentést. A dokumentum EP elé terjesztését 37 bizottsági tag támogatta 19 ellenszavazat mellett, miközben az Európai Néppárt bizottságbeli képviselői is teljesen megoszlottak: ők egymás között 9-8 arányban szavazták le a jelentést, de a kilenc Nem-szavazatból hatot magyar EP-tagok adtak le, mert fideszesek ugrottak be egyes képviselőket helyettesíteni. Most kirajzolódhat, hogy a néppárti többség kitart-e Orbán Viktor mögött, aki felszólalásához csupán hét percet kapott az EP vezetőségétől.

Az említett panelbeszélgetésen persze sokkal több idő jutott a Sargentini-jelentés kormánybarát értelmezésére.

Az állítólagos kettős mércét tartalmazó „tévedések”

Lajtai Márk „tíz kettős mércét tartalmazó tévedést” inszinuáló ismertetője után dr. Varga Judit, a magyar Külkereskedelmi és Külügyminisztérium uniós kapcsolatokért felelős államtitkára elemezte a „kettős mércéket”, hangsúlyozva, hogy ezekről tárgyalt az elmúlt hetekben Strasbourgban, többek között az EP több képviselőjével és az új spanyol kormány európai ügyekért felelős államtitkárával, Marco Aquirianoval is.

A két előadásból a következő tíz pont derült ki arról, hogyan látják és próbálják magyarázni kormánypárti kutatók a jelentést: 

  1. Az alapjogvédelem eszköztára változott ugyan, de nem szűkült

Sargentini nehezményezte az Európában egyébként nem jellemző, ún. actio popularis eljárás eltörlését, ugyanakkor „nem vette  figyelembe az egyének számára konkrét alapjogvédelmet biztosító, Németországban is bevett intézménynek, az alkotmányjogi panasznak a bevezetését”.

  • A szocialista alkotmányok is megadtak formálisan mindenféle jogokat. A kérdés az, hogyan működik a hatalom, nem az, hogy mit vetett papírra.
  1. Az elkülönült közigazgatási bíróságok nem jelentenek veszélyt a jogállamiságra

A részleges magyar igazságügyi reform az előadók szerint nem jelenti az európai standardoktól való eltávolodást. Az elemzők szerint ugyanis számos országban elkülönül a közigazgatásí bíráskodás az ún. rendesbíróságoktól: többek között Ausztriában, Csehországban, Luxemburgban, Belgiumban és Franciaországban is.

  • A valódi kérdés az, mennyire függetlenek a bíróságok az egyes kormányoktól. Márpedig láttuk, hogy a magyar kormány nyolc éve dolgozik – nyugdíjaztatással, korhatárcsökkentéssel, áthelyezésekkel és egyéb módokon – a bírósági függetlenség megszüntetésén. A közigazgatási bíróságokon meg nem is okvetlenül bírák működnek, hanem a közigazgatás beosztottai, azaz az állam és a polgár közötti ügyekben az állam dönt, nem független bíróság. „Kadija te tuži, kadija ti sudi!” ( „A kádi vádol, a kádi ítélkezik” A kádi az Ottomán Birodalom civil közigazgatásának tisztségviselője volt, aki a vallási és szokásjoggal összhangban ítélkezett.)
  1. Magyarország kilépése a Nyílt Kormányzati Együttműködés programból nem csökkenti az átláthatóságot

Ennek kapcsán az előadók szerint elegendő arra utalni, hogy a szervezetnek nem tagja többek között Ausztria, Szlovénia és Belgium sem, Sargentini asszony mégsem veti fel a jogállamiság veszélyét ezen országok esetében.

  • Közismert, hogy az Orbán-kormányzat hányszor próbálta már becsapni az Uniót, akár hamis fordításokkal is. A kilépésnek nincs más oka, mint a magyar hatalom szándéka, hogy kivonja magát a közös érv- és értékrendszer hatálya alól.
  1. A külföldi egyetemekre vonatkozó szigorúbb szabályozás nem példa nélküli az Unióban

Az előadók azt hangoztatták, hogy Csehországban és Görögországban a magyarországinál jóval szigorúbb szabályozás van érvényben a külföldi egyetemek működésére vonatkozóan.

  • Csakhogy a cseh és a görög szabályozást nem egy bizonyos, nekik nem tetsző egyetem miatt hozták meg.
  1. A magyar egyházügyi szabályozás nem diszkriminatív

A tagállamok többsége valamilyen módon különbséget tesz az előadók szerint a történelmi egyházak jogállása és az egyéb felekezetek státusa között.

  • Persze nem úgy, mint Magyarországon, ahol egy tollvonással egytizedére csökkentették az elismert egyházak számát, és ahol az utóbbiak csillagászati összegű állami támogatásban részesülnek, a többiek munkáját viszont az állam különböző módokon akadályozza.
  1. Az egyesülési szabadságjogokkal kapcsolatos észrevételek sem teljesen egyediek

Az utóbbi évek terrorcselekményeinek hatására nemcsak Magyarországon emelnek be többletgaranciákat a civil megmozdulássokkal kapcsolatban, de például Belgiumban és Bulgáriában is ebben az irányban tettek lépéseket.

  • A kifogás színvonala: „De óvónéni kérem, a Pistike is úgy csinálja!”
  1. Komolytalan általános következtetéseket levonni egy-egy, kisebbséghez tartozó személy bírósági esetéből

Míg Magyarországon 257 830, Németországban 7555 emberre jutott egy – az ottani statisztikai módszer alapján regisztrált – eset, amelyben kisebbségekhez tartozó személy ellen követtek el bűncselekményt, állítják az előadók.

  • Tipikus kifogás: amikor egyedi esetekből ered a kritika, akkor a kifogásolók általánosítást kérnek számon. Amikor általános megfogalmazást használ a bírálat, akkor meg egyedit.
  1. Kettős mérce a menekültpolitikában

A spanyol hatméteres kerítés, a francia–olasz hermetikus határzár, vagy a német menekülthelyzet vajon mivel jobbak a magyarnál, kérdezik az előadók.

  • Az viszont nem volt tárgya elemzésüknek, hogy a három említett ország menekültek százezreit látja el, míg Magyarországon még az újdonsült olasz szövetséges terhének egy ezredét sem hajlandó átvállalni. Arról nem is beszélve, hogy a spanyol kerítés egy másik földrészen, Afrikában van, ahol a spanyol állam kis méretű területekkel rendelkezik (Ceuta és Melilla).
  1. A magyar kormány hajléktalanok helyzetével kapcsolatos intézkedéseit egyoldalúan torzította a jelentés

Míg Magyarországon 963, Németországban 95 emberre jut egy hajléktalan személy, Belgiumban pedig a hajléktalanok száma 96 százalékkal nőtt 2008 és 2016 között, jelentették az előadók.

  • De arról nem beszéltek, hogy Magyarországon törvényileg tilos hajléktalanként élni – mintha ez a törvénytől függne.
  1. A 2018-as magyar parlamenti választások során nem volt korlátozva az információhoz való hozzáférés

Az előadók szerint 2017-ben az ellenzéki pártok támogatottsági szintjükhöz képest felül voltak reprezentálva a médiamegjelenési mutatójuk tekintetében. Mindemellett nem indult jogállamisági eljáras azt követően, hogy 2017-ben a LIBE kritikus megjegyzéseket tett a spanyolországi és olaszországi média függetlenségével kapcsolatban.

  • Ezzel szemben a valóság az, hogy az áprilisi magyarországi választások előtt az ellenzék öt precet kapott a közmédiában, miközben a közmédia az adófizetők pénzén korlátlan mennyiségben nyomta a hatalmi párt propagandáját, különösen a Magyarországon addigra már két és fél éve nem is létező „migránsveszély” témájában.

 

Lajtai és dr. Varga előadása után rövid beszélgetés folyt Mráz és dr. Varga között, amiből nagyjából kiderült, hogy a magyar kormány egyáltalán nem látja kockázatmentesnek a szeptember 11-i strasbourgi szavazás kimenetelét, aminek nagy hatása lehet más populista kormányzatú országokra is.

A rendezvényre 55-60 látogató jelentkezett be, akiknek viszont nem volt lehetőségük kérdéseket feltenni, így a fellépők állításai megkérdőjelezetlenné váltak.

A Sargentini-jelentés hivatalos szövege magyarul

Nyitóképünkön Mráz Ágoston Sámuel és dr. Varga Judit államtitkár a Nézőpont Intézet rendezvényén (Hír TV képernyőfotó)