Megérkezett a községnapi meghívó még Oromhegyes Helyi Közösségbe is. Én is elolvastam, de meg is lepődtem. Meglepetésem fő oka a szombati ünnepség legfontosabb eseménye, a 16 óra 30 perckor megtartásra kerülő rendezvény volt, amit el is olvashatnak, de én szeretném azt idézni:
Halász-tér
16.30 Megemlékezés és koszorúzás a város eredeténél (ugyanez szerbül: Рибарски трг, 16.30 Полагање венаца код места настанка Кањиже)
Amennyiben kukacoskodni akarnék, meg kellene említenem a magyar szövegben található fogalomzavart, de nem szeretnék botcsinálta nyelvész lenni. Mindenhol, ahol Magyarkanizsa önkormányzata megjelentetett valamit a város keletkezéséről, azt állítja, hogy, a Halász téren egy bronzkori földvár maradványai találhatók, ennek említése a Magyarok krónikájában 896-ban lejátszódott eseménnyel kapcsolatos. Csakhogy Anonymus, III. Béla névtelen jegyzője, a Gesta Hungarorum krónikájában ezt írta: „… Ad hoc autemmissisuntzuardu et cadusaatqueboyta, qui cum acceptalicentiaequitarent, tysciaminKenesnatransnauigauerunt et descensumfeceruntiuxtafluuiumseztureg…” (E dologra Szovárdot, Kadocsát és Vajtát küldték ki. Mikor ezek engedelmet nyerve ellovagoltak, a Tiszán Kanizsánál átkeltek, és a Csesztreg vize mellett szállottak meg.) 1. Érdekes, Anonymus sehol nem említett földvárat, de még évszámot sem.
Valami van a bronzkorral kapcsolatban, mivel az 1950-es évektől kezdve többször is végeztek ásatásokat a város e részén (soha nem tervszerűen, mindig valamilyen építészeti munkához kötődött ez az építők által nem kívánt tevékenység: alapásás a rendőrállomás és bíróság épületének, majd a mozi épületének építésekor, vízvezeték nyomvonalának ásása a Halász téren). Igen sok leletet találtak, amelyek valószínűen a perjámos-kultúrához (bronzkor, i.e. 2000-1500) tartozó nép viszonylag nagy kiterjedésű településének valamikori itt létét valószínűsítik. Ez azért érdekes, mert ezt a más néven Maros-kultúrának is nevezett időszakot főleg a Bánsághoz kapcsolták, míg a környéken (Oromhegyes, Velebit) a Nagyrévi-kultúrára (bronzkor, i.e. 1900-1000) jellemző leleteket találtak. A magyarkanizsai ásatásokkor megtalálták a valamikori földvár nyomait is, nem messze a Halász-tértől. Ezt azonban kinevezni bronzkori földvárnak nagy merészség, mivel a középkor elejéről származó okiratok sehol sem említenek ilyen létesítményt, de fel sincsen tüntetve az akkori térképeken. Egyedül a Marsigli által 1693-1698 között elkészített térképen találhatunk rá, ami azt feltételezi, ezt az építményt valamikor a török hódoltság elején készíthették, az pedig teljesen véletlen, hogy a bronzkori település maradványaira került.
Ennyit a történelemről. Szerintem mással is baj van. Ezt szintén a meghívóból láthatjuk, hiszen a kifejezés (város eredete – место настанка Кањиже) egyedül csak a településre vonatkozik, nem pedig a ma községnek nevezett területre. Úgy hiszem, nem lenne szabad az önkormányzatnak kisajátítani a (most már kisvárosnak is csak nagy jóindulattal nevezhető) település, azaz Magyarkanizsa Helyi Közösség ünnepét.
Nem hiszem, hogy Dobos János, néhai történész hibát követett volna el azzal, hogy nem a városhoz, hanem az egész térséghez köthető dátumot, október 20-át – az I. zentai csata lejátszódásának napját (1686. október 20.) – javasolta Magyarkanizsa község napjának, hiszen a csata napját követően a török hadak egyedül Zentáig jutottak el tizenegy évvel később.
Csakhogy, a meghívóban nem szerepel még utalás sem a környékünk számára oly fontos eseményre, így a szervezők csak azt érték el, mindenki, aki az önkormányzat fennmaradt 12 településén él, igencsak keserű szájízzel ünnepelhet (persze, ha részt vesz ezeken a rendezvényeken).
- Érdekes, mindegyik Magyarkanizsa történetével foglalkozó műben az eseményt 896-ra teszik, azonban a Gesta Hungarorum krónika alapján megállapítható, valamikor 903 és 907 között játszódhatott le az esemény (https://kupdf.net/download/anonymus-gesta-hungarorum_58d53ddfdc0d600e41c346cb_pdf)
