MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár
Tisztelt Államtitkár Úr!
A nemzeti tanácsot közvetlenül választó 18 nemzeti közösségből 13 közösség részvétele volt magasabb, mint a magyaroké a most lezajlott választásokon. Először történt meg, hogy egy voksoláson a bosnyákok nagyobb számban szavaztak (55 700-an), mint a magyarok, miközben a lélekszámuk számottevően alacsonyabb. A délvidéki magyarság politikai súlya egyetlen korábbi országos jellegű választás után se volt kisebb, mint ma. A VMSZ 25 éves története során soha nem kapott negyvenezernél kevesebb szavazatot; 46 753 szavazat volt az eddigi leggyengébb eredménye. Pásztor Istvánék azt várták, hogy az elérthez képest legalább 20-25 ezerrel több szavazatot szereznek. Bizakodásukat azokra a forint-tízmilliárdokra alapozták, amelyeket az utóbbi három évben fordíthattak szavazótáboruk stabilizálására és bővítésére. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a szavazatmaximalizálás, mint prioritás mentén kiosztott euró-tízmilliók segítségével vissza tud a VMSZ erősödni a 60-65 ezres szavazói létszámra.
Amikor azonban a várható eredményt tervezgették, nem vették figyelembe, hogy hogyan alakult át a párt és szavazóbázisa 2007 óta. A korábban értékalapú politikai közösségben (amely hálás volt minden támogatásért, de nem a pénz jelentette számára az összetartó erőt) egyre inkább többségbe kerültek az érdek pártszimpatizánsok és a kiszolgáltatottak. Azok viszont, akiket nem az egzisztenciális félelem vagy az anyagi hasznon reménye köt a párthoz, hanem a meggyőződés, elenyésző kisebbségben vannak. Az ilyen szavazótábor jellemzője, hogy – a kiszolgáltatottak kivételével – nehéz választási részvételre motiválni. Szemrehányóan meg is állapította a VMSZ elnöke minap a Pannon RTV-ben és a hétvégi Magyar Szóban, hogy az emberek azt gondolják, hogy a támogatások attól függetlenül járnak, hogy ők elmennek-e szavazni vagy nem. Hozzájárult az eredménytelenséghez, hogy az elmúlt négy év elég volt arra, hogy emberek százai tapasztalják meg közvetlenül, a saját bőrükön a VMSZ erőszakos, megfélemlítő és kirekesztő politikáját, és emberek ezrei szerezzenek erről tudomást. Tévesen ítélték meg a Szerb Haladó Pártnak behódoló politizálás hatásait, a köztársasági elnökválasztási kampány következményeit és november 25-e megszavazásának közvéleménybeli lecsapódását is. Egyetértünk a VMSZ elnökének azon véleményével, hogy a lesújtóan alacsony részvételi arányban volt szerepe a bojkott-kampánynak, az elvándorlásnak, a „húgyoskörte–rohadt alma–eltakarítandó törmelék”-típusú VMSZ-es retorikának (és az MM viszontválaszainak), valamint a párt mércéjével mérve – nem eléggé hálás szavazók otthonmaradásának.
A csúfos eredmény alapoka azonban nem a fentiekben keresendő. Amikor egy diktatórikus politikai vezető olyan meredek népszerűségvesztési spirálba kerül, mint Pásztor István, onnan nincs visszaút. Amikor egy politikus elutasítottsága eléri azt a szintet, amelyet az ő esetében elért, a folyamat megfordíthatatlan. Elhiszik a Magyar Mozgalomnak vagy sem, Pásztor István (a legbelsőbb bizalmi körével együtt) politikailag „elhasználódott”. Ha úgy dönt, hogy VMSZ elnökként várja be a másfél év múlva esedékes általános választásokat még nagyobb kudarcra számíthat. Amennyiben minden változatlan formában megy tovább, a VMSZ további szavazatvesztése elkerülhetetlen. A jelenlegi 39 166 VMSZ-szavazóból újabb rétegek fognak tőlük elfordulni. A VMSZ-nek tartalékai nincsenek. Most már Pásztor Istvánék is látják, hogy egyre több és több pénzt kell szétosztaniuk, és az egyre több és több pénzzel is csak egyre kevesebb és kevesebb szavazót tudnak a VMSZ mellett tartani.
A Magyar Mozgalom egy rossz rendszer elleni lázadásként jött létre. Hiába vizionálta Pásztor elnök úr több alkalommal a Magyar Mozgalom megszűnését, ez nem fog bekövetkezni. Ameddig fennáll a rossz rendszer, folytatódni fog a lázadás. A VMSZ szavazatszámának a csökkenése egyenesen arányos lesz az elégedetlen emberek számának a növekedésével, de a VMSZ népszerűségvesztése akkor sem állna meg, ha holnaptól megszűnne az MM. A szavazatcsökkenés elsődleges oka a VMSZ elnökének személye és az a rendszer, amelyet ő szimbolizál. Amíg az fennáll, az elégedetlen magyar emberek száma nőni fog. Egy szakértői becslés szerint 2020-ban 30-35 ezer körülire, a következő MNT-szavazáskor huszon-párezerre, néhány évvel később pedig tizen-párezerre fog csökkeni a VMSZ szavazóinak a száma. Egy másik, kifejezetten optimista becslés szerint a szavazatcsökkenés üteme ennél némileg lassabban fog végbemenni, azaz a 2020-as általános választáson (egy jelentősen magasabb részvétel mellett) még meg tudják tartani a 40 ezer környéki szavazatszámot. Mindkét szakértői becslés azt valószínűsíti, hogy a VMSZ-nek két képviselője marad a köztársasági képviselőházban (a jelenlegi négy helyett), négy a tartományi parlamentben (a jelenlegi hat helyett) és legfeljebb Magyarkanizsán és/vagy Zentán tarthatják meg a polgármesteri tisztséget, Topolyát pedig elveszítik a Szerb Haladó Párttal szemben. Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a gombosi helyi választásokon (november 11-én) 7:0 arányban maradt alul a VMSZ a haladókkal szemben egy magyar faluban.
Feltételezzük, hogy előbb-utóbb Önök is megelégelik Budapesten, hogy a korlátlan mennyiségű pénzbeli és politikai támogatás ellenére, egyre rosszabbak a VMSZ választási eredményei. Csak az a kérdés, hogy a szavazatszám 40 ezer alá, 35 ezer alá, 30 ezer alá, 25 ezer alá vagy 20 ezer alá süllyedésekor következik-e majd ez be.
A vajdasági magyar közéleti árkok betemetése nélkül tovább fog folytatódni közösségünk politikai súlyának a csökkenése. A Magyar Mozgalom arra fogja bátorítani Pásztor Istvánt, hogy mielőbbi visszavonulásával tegye lehetővé a magyar–magyar párbeszéd elindulását és a viszonyok sürgős normalizálását. A VMSZ 2019. évi tisztújító közgyűlése kiváló alkalom lesz erre.
Öntől azt kérjük, hogy szakmai apparátusa segítségével vizsgálja meg, hogy választási értékelésünknek van-e olyan eleme, amely nem a tényeken alapul és szakmailag nem állja meg a helyét. Nem lesz olyan szakértő, aki azt fogja Önnek mondani, hogy Pásztor István népszerűségvesztése visszafordítható vagy, hogy a VMSZ szavazóinak további lemorzsolódása megállítható anélkül, hogy a Délvidéken működő magyar politikai szervezetek között létrejönne a megbékélés. Legvégül arra kérjük, hogy ezúttal ne engedje meg, hogy a MÁÉRT Zárónyilatkozatának Vajdaságra vonatkozó részébe a VMSZ rózsaszínű, párhuzamos valóságképe kerüljön.
Tisztelettel,
a Magyar Mozgalom Elnöksége nevében
Joó Horti Lívia, társelnök
