Péntek este Texasban elhunyt George H. W. Bush, az Egyesült Államok 41. elnöke. Ronald Reagan alelnökét 1988-ban választották meg, de csak egy mandátumban szolgálhatott, mert 1992-ben Bill Clinton legyőzte.
George H. W. Bush, az Egyesült Államok 41. elnökeként (1989–1993) (Fotó: Fehér Ház)
Az id. Bush külpolitikus-elnök volt, aki éppen akkor vezette a nyugati szövetséget, amikor Kelet-Európában megbukott a szovjet típusú kommunizmus. A Berlini Fal leomlása után Bush rokonszenvvel tekintett Németország újraegyesítésére, ami nélkül arra nem kerülhetett volna sor. Bush volt az első amerikai elnök, aki valaha is megfordult Budapesten. Emlékezetes, ahogy a nagy esőben tartott népgyűlésen balonkabátját odaadta egy asszonynak a tömegből.
Massachusettsi bankárcsalád gyermekeként George Bush jólétbe született, ám a Pearl Harbor-i támadás után elhalasztotta egyetemi tanulmányait és 18. születésnapján önkéntesként jelentkezett a haditengerészethez. A kiképzés után ő lett az USA legfiatalabb harci pilótája.
Egészen a II. világháború végéig harcolt, és csak leszerelése után folytatta tanulmányait. Az egyetem után Texasba költözött, ahol ő maga is milliomossá vált a kőolajiparban. Onnan került a Képviselőházba, de a Szenátusba már nem választották meg. Nixon elnök ENSZ-nagykövetnek nevezte ki, Gerald Ford pedig Kínába küldte amerikai nagykövetként, majd a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója lett. Ronald Reagan 1980-ban alelnökjelöltjévé emelte.
Bush alig néhány hónappal élte túl feleségét: Barbara Bush idén áprilisban halt meg. Ők voltak a második elnöki pár az USA történetében, akiknek az egyik fiából szintén elnök lett: George W. Bush (az amerikai névszokások szerint az ifj. előtagot csak azoknak a férfiaknak az esetében használják, akiknek a középső nevük is pontosan megegyezik apjukéval: Bushék esetében ez nem forgott fenn) 2001-től 2009-ig állt az Egyesült Államok élén. A család eredetileg kisebbik fiukból akart második Bush elnököt faragni, de Jeb Bush elveszítette első próbálkozását, hogy floridai kormányzó legyen, ezért 200-ben még nem jelöltethette magát az elnöki posztra. Nyolc év kormányzóság után ugyan megpróbálta ezt, de Donald Trumppal szemben hiába volt a republikánus jelöltség eredeti várományosa.
Apja sokkal higgadtabb politikájához képest az ifj. Bush az agresszívabb külpolitikai tanácsadók, az ún. neokonzervatívok útját választotta a 2001-es terrortámadások nyomán. Míg a 41. Bush nem foglalta el Irakot Kuvait felszabadítása után 1991-ben, addig fia meggondolatlanul belement a második öbölháborúba (2003), és a térségben azóta sincs béke.
Id. George Bush a délszláv háborúkba sem akart beavatkozni. Emlékezetes, hogy 1991 júniusában külügyminiszterét, James Bakert Belgrádba küldte, hogy megpróbálja megakadályozni Jugoszlávia tragikus széthullását, ám mivel Baker nem volt hajlandó sem Zágrábba, sem Ljubljanába ellátogatni, Slbodan Milošević ezt a szerb törekvések támogatásaként tolmácsolta és heteken belül elindult a délszláv háborúk sorozata.
George H. W. Bush elsősorban az 1992-es recesszió miatt vesztette el újraválasztási kampányát. Elnökségének legnagyobb gazdasági teljesítménye az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) tető alá hozatala volt, amit éppen ezekben a hónapokban mondott fel Donald Trump, és éppen id. Bush halála előtt néhány órával írta alá annak utódegyeszményét Buenos Airesben a mexikói elnökkel és a kanadai kormányfővel.
Az id. Bush után így már csak nagyvonalúnak, elegánsnak és tisztességesnek tartott politizálási stílusa marad meg emlékül — amiben viszont Trump nyilvánvalóan soha nem fogja sem utolérni, sem legyőzni. A jelenlegi elnököt meg sem hívták Barbara Bush temetésére: meglátjuk, hogy elődjének emlékezetét hogyan fogja tiszteletben tartani.
(Nyitóképünkön George H. W. Bush felesége temetésén)
