Branislav Trifunović, az ismert és népszerű szerb színművész nyitotta meg Belgrádban a szombati tiltakozó nagygyűlést, aki felszólalásában azt üzente Aleksandar Vučić köztársasági elnöknek, hogy „egyre mérgesebbek vagyunk, egyre többen leszünk, hagyj fel hát a hazudozással és halld meg a nép szavát”. A szónok ezzel arra utalt, hogy az államfő korábban az ellene szervezett tömeges tüntetésekről szólva úgy nyilatkozott, hogy őt csak választásokon győzhetik le. Trifunović most azt mondta: „A választásokon nem veszünk részt!”
A színművész felszólalásában felszólította az ellenzéket, hogy „hagyja el az összes helyiséget”, és ne legyen többé szófogadó. „Mindnyájunknak az utcákon kell lennünk, és fel kell adnunk a szófogadást” – fogalmazott Branislav Trifunović. Milan Jovanović, a Žig Info internetes hírportál újságírója, akinek nemrég felgyújtották a házát, arról beszélt, hogy ő tulajdonképpen egy nyugdíjas rendőr, akiből egy olyan újságíró lett, akitől „nem egész egy óra leforgása alatt, a helyi hatalmasságok utasítására, elvették mindenét, amit egy élet munkájával szerzett”.
„Idős ember vagyok, hetvenéves, nem sok van már hátra, de a fiataloknak szükségük van perspektívára, jövőképre ahhoz, hogy otthont teremtsenek, munkába álljanak, családot alapítsanak, és talpra állítsák az országot, hogy egy sokkal élhetőbb helyet csináljanak belőle” – mondta el felszólalásában Milan Jovanović.
Ljubomir Simović akadémikus üzenetét Branislav Trifunović olvasta fel az emelvényről. Ebben a szerző több mint cinikusnak minősítette Aleksandar Vučić nyilatkozatát, miszerint őt csak választásokon lehet legyőzni, és felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbiában nem adottak mindenki számára az egyenlő feltételek a parlamenti választásokon. Dušan Petričić karikaturista arról beszélt, hogy van valami logikátlanság abban a szituációban, amikor egy karikaturistának kell a kamion platóján állnia és a néphez szólnia. „Ez már önmagában is a felborult társadalmi viszonyokat példázza” – tette hozzá.
„A józan ész, az emberi értelem nevében tiltakozom! Nem számoltam össze, hogy pontosan hányan vagyunk itt ma este négyzetméterenként. A két legharciasabb politikai csoport népünkben az amely nem szégyelli magát és az, amelyik igen. Én szégyellnék otthon ülni, miközben ez a hatalom azt teszi, amit csinál. A véres fémrudak és ingek csak a kisebb bűnök közé tartoznak. A legnagyobb bűncselekmények azok, amelyekben meggyilkolták az oktatást, az igazságszolgáltatást, a parlamentarizmust és az egészségügyet” – mondta Petričić.
Branislav Trifunović és Milan Jovanović a belgrádi tüntetésen
A tiltakozó nagygyűlés egyperces néma tiszteletadással kezdődött, amellyel a tegnapi niši balesetben elhunytakra emlékeztek. AZ összegyűltek ezt követően a Bölcsésztudományi Kar előtti térről sétára indultak Belgrád utcáin, aminek a célállomása a köztársasági kormány épülete volt. A megmozdulásnak a szervezők az Öt perc ötmillió embernek (Pet minuta za pet miliona) címet adták, amivel a szerbiai állami televízió műsorpolitikájára utaltak, és ezzel fejezték ki követelésüket, elvárásukat, hogy a csatorna legalább öt percben tudósítson az immár harmadik hete megtartott tömegtüntetésről. Mint hivatalos közleményükben jelezték, a Szerbiai Rádió és Televíziónak közszolgálati médiumként kellene működnie, ám ehelyett „cinkosként viselkedik az igazság elfedésében és egy párhuzamos, hazug valóság kiépítésében”.
A tüntetők egyik követelése, hogy az állami televízió minden hírműsorában biztosítson teret az ellenzéki politikusoknak is, hogy kifejthessék véleményüket, nézeteiket, „ami a csatorna törvényi kötelezettsége is volna”.
A szombati volt sorrendben immár a harmadik tömegtüntetés Belgrádban, egy hónap alatt. A demonstrálók ezúttal Orbán Viktornak is üzenetet küldtek Budapestre egy transzparensen (nyitóképünkön), amelyre azt írták: „Orbán, meg kell értened, nem adjuk oda neked őket!” Ezzel arra utaltak, hogy Magyarország nemrég biztosított menedékjogot egy hasonló kaliberű, korrupt, jogerősen elítélt bűnözőnek – a volt macedón miniszterelnöknek, Nikola Gruevszkinek –, mint amilyenek ma vezetik Szerbiát.
„Senki sem lehet szabad addig, amíg nem szabad mindenki”
