Sok mindenben első ez a pápa. Az első, aki a déli féltekéről került a Vatikánba. Az első, aki a dél-amerikai kontinensről került a Vatikánba. Az első jezsuita pápa. Az első, akinek gyerekkönyve jelent meg. Az első, aki nem a pápai lakosztályban lakik. Az első, aki a Rolling Stone címlapján szerepelt. És az első, aki elektromos autóval jár.
Megválasztása után a média hamar reformerként, sőt forradalmárként tüntette fel, pedig szakértők felhívják a figyelmet, hogy Ferenc sosem utalt arra, hogy netán alapjaiban meg szeretné változtatni az egyházat, és sosem tett olyan kijelentést, ami ellenkezne a katolikus egyház tanításával.
Ferenc, a népek pápája
Sikerének titka sokkal inkább abban rejlik, hogy stílusváltást hozott a kommunikációban: nem a mondanivalója más, hanem a hangneme. Az emberek pápája, a népek pápája – nem az álszenteké, és különösen nem a képmutató módon „nemzeti-kereszténykedő” politikusoké.
Jorge Mario Bergoglio argentí1n bíboros 2013. március 13-án került a katolikus egyház élére. Pápai nevét Assisi Szent Ferenc tiszteletére választotta, mert a szegények támogatását tűzte ki egyik legfontosabb küldetésének. Saját magát fegyelmezetlen embernek tartotta, ezért is választotta a jezsuita rendet, mert mélyen megérintette fegyelmezettségük. Nem bízik a hirtelen hozott döntésekben. Közösségi ember, szereti a társaságot, van saját Twitter fiókja, amit aktívan használ. Nagy környezetvédő, tavaly decemberben, a nyolcvanadik születésnapjára kapott is ajándékba egy Nissan Leaf elektromos autót, amit használatba is vett.
Sok támogató mellett sok ellenséget is szerzett magának az évek során, például a vatikáni bank működésével kapcsolatos vizsgálatok elrendelése nyilván nem mindenkinek tetszett. A Kúrián belüli viszonyok megváltoztatása ugyancsak sokak szemét szúrta. Fellépett az egyházi személyek fényűző életmódja ellen, és azzal is vádolják, hogy saját embereivel tölti fel a fontos posztokat. Ez utóbbi talán nem róható fel neki, hiszen a Kúria nem úgy működik, mint egy ország kormánya: az összes hivatalnak a pápa szolgálatában kell állnia, így lényegében megteheti, hogy saját embereit választja.
Nemrégiben a Máltai Lovagrendet sikerült magára haragítania mert furmányos módon lemondatta a nagymestert. A Lovagrend szuverén hatalom, vallási kérdésekben engedelmességgel tartoznak a pápának, de az nem avatkozhat bele a működésükbe. A vita kirobbanásának oka a Lovagrend karitatív szervezete volt; óvszert és fogamzásgátlókat osztottak Afrika és Ázsia szegényeinek, ez pedig a pápának nem tetszett.
Ferenc pápa a mexikói–amerikai határkerítés déli oldalán (Fotó: Paul Haring, CNS)
Az új amerikai elnökkel is összeakasztotta bajszát. A napokban a Die Zeitnak adott interjúban a populizmus veszélyeiről beszélve sokak szerint Donald Trump amerikai elnököt támadta. Trump azonnal fel is szólította, hogy ne politizáljon, hanem maradjon a hit kérdéseinél, és megpróbálta ráuszítani az amerikai sajtót a Vatikán botrányos ügyeire.
„Az az ember, aki csak falak építésén gondolkodik, hidakat pedig nem épít, az nem keresztény, bárhol is éljen” – üzente Ferenc a mexikói–amerikai határról minden fal- és kerítésépítő, kereszténységével kérkedő politikusnak 2016-ban.
Az imádsággal kapcsolatban néhány éve így nyilatkozott: „Minden reggel imádkozom a breviáriumot. Szívesen imádkozom a zsoltárokkal, majd bemutatom a szentmisét. Elimádkozom a rózsafüzért. Amit tényleg kedvelek, az az esti szentségimádás… De gondolatban imádkozom akkor is, amikor a fogorvosra várok…”
