Leállt a nagybecskereki vízgyár, mindössze két héttel azt követően, hogy annak működését a nagybecskereki önkormányzat és a beruházó a Gruppo Zilio jóváhagyta annak működését – írja terjedelmes, fotókkal illusztrált cikkében Blic.
A nagybecskereki Vízművek és Csatornázási Kommunális Közművállalat minden egyéb magyarázat nélkül közölte, hogy Gruppo Zilio arról tájékoztatta, hogy az új víztisztító berendezésről történő vízellátás leállt a városban.
A vállalat illetékesei közölték, hogy a leállás pillanatától kezdve visszatértek a korábbi üzemmódba, ami stabilan működik, de azt nem tudták megmondani, hogy a tisztító mikor fog újra üzemelni. Erre vonatkozó információt a Gruppo Zilio sem közölt, közleményében az áll, hogy az ivóvíztisztító berendezés próbaüzemét egy rövid időre leállítják.
– A berendezés tesztelése során, a nyers víz mechanikai szennyezettsége miatt az a veszély fenyegetett, hogy tönkreteszi a berendezést, ezért van szükség további munkálatokra, melyek során teljesen mértékben elhárul minden mechanikai szennyeződés. A munkák rövid idő alatt befejeződnek és a korábban bejelentett hivatalos üzembe helyezés időpontja sem változik – ígéri a Gruppo Zilio, melynek közleményéből az már nem derül ki, hogy a víztisztító mikor fog ismét működni.
Az Együtt a vízért nevű nagybecskereki kezdeményezés képviselője, Dušan Kokot szerint a szervezet már régóta igyekszik felhívni a figyelmet az önkormányzat és a befektető mulasztásaira.
– Az egyetlen dolog, amit tudunk, az, hogy továbbra is tilos az ivóvíz fogyasztása. Minden mást titkolnak. A vízgyár kiépítéséről 2015 februárjában írták alá a szerződést, akkor azt ígérték, hogy a munkát nyolc hónap alatt elvégzik. Az ígéret óta négy év telt el és most van egy vízgyárunk, ami megint nem működik. Szükségünk van-e olyan berendezésre ami néhány havonta leáll? – tette fel a kérdést Kokot.
A vízgyár 2018 decemberében kezdett üzemelni, de az Együtt a vízért kezdeményezés által a Vajdasági Közegészségügyi Intézetben elvégeztetett elemzések szerint az ivóvíz továbbra sem alkalmas emberi fogyasztásra.
A cikkben arról is írnak, hogy a közvállalat nem tudja, hogy Nagybecskerek területén hol vannak tűzcsapok, ezért mielőtt a rendszer mosatását végezték volna, a polgároktól kértek erre vonatkozó információkat.
A Blic cikke teljes terjedelmében ITT olvasható.
Nyitókép: Gruppo Zilio
