„Dargay Attila egyedülálló jelenség volt az animáció műfajában. Ahogy megrajzolta a figuráit, abban rettenetes sok kedvesség volt, egyszerűen nem lehetett nem szeretni. Olyasfajta érzelmeket szabadított fel, amelyek áttörtek minden korlátot. Ha nézték a filmjeit, kiült az emberek arcára a mosoly” – emlékezett vissza a nyolcvanharmadik életévében elhunyt alkotótársra Jankovics Marcell.
Sorozatunk előző része ITT olvasható!
Mert szeretet nélkül nem megy (2. rész)
„Dargay Attila egyedülálló jelenség volt az animáció műfajában. Ahogy megrajzolta a figuráit, abban rettenetes sok kedvesség volt, egyszerűen nem lehetett nem szeretni. Olyasfajta érzelmeket szabadított fel, amelyek áttörtek minden korlátot. Ha nézték a filmjeit, kiült az emberek arcára a mosoly” – emlékezett vissza a nyolcvanharmadik életévében elhunyt alkotótársra Jankovics Marcell.
„Kag meglapult a bokor tövén.
– Megállj, füstös! Nem sokáig zavarod a vadászatomat! Csak ne lenne annyi gondom a fiatalokkal, majd elrontanám a fütyülődet…
Felemelte orrát, mely nedves volt, és úgy megfogta a szálló szagokat, mint a lépvessző a madarat. »Iny jön – mondta magában. – Nem győzött már várni. Türelmetlen az ilyen asszony. Mintha minden bokorban ott lógna a pecsenye…«
Árnyék vált el az árnyéktól. Kag elengedte maga előtt asszonyát, aki bizony nem volt már az a kívánatos rókamenyecske, mint februárban, amikor szikrázott a hó, és Kag fél tucat rókalovagot mart véresre Inyért, aki aztán hűségesen követte a tóparti rókavárba…
Nagy volt a szerelem, bőséges a szaporaság. És most nagy a gond. Iny lesoványodott, szép bozontos szőrét elhullatta, és türelmetlen volt, ha Kag késett az ennivalóval.
– Iny – szólt utána Kag –, itt vagyok…
– Hol csavarogsz? Hol az élelem? – és Iny megmutatta fogait.
Kag türelmes volt. Jó férj. Nem kis dolog annyi fiat nevelni!
– Ne mérgelődj, Iny. Megvan, de már nem bírtam el, és a füstös is kiabált rám… Elrejtettem. Menj a nyomon, és hozd el. Én majd vigyázok.
Iny földre tartott orral szaladt Kag meleg nyomán. Valami fehérség villant ki a homályból.
Iny gyanakodva megállt, de mozdult a szél, és a legjobb illat tapadt orrához, amit csak kívánni lehetett.
Felemelte a nehéz ludat, és lassan kocogott vissza a párjához.
– Ne haragudj, Kag, valami bánt mindig, azért vagyok ilyen harapós. Sok a gond a fiatalokkal – szólt, mikor a ludat letette.
– Nem szabad mindig mérgelődni – mondta Kag –, tudhatod, hogy minden gondom ti vagytok. Nehezen fértem a libához. Őrzik őket. Lármát sem akartam. Várni kellett. Ez az egy került a közelembe, de mondhatom, meg se nyikkant…
Iny fáradtan, de szeretettel feküdt ura mellé.
– Kicsit pihenünk, aztán visszük.
– Nem – felelte Kag –, egyél belőle jócskán. Az a bajod, hogy üresség van a gyomrodban… Én is szeretem a fiatalokat, de azért elpusztulni nem kell értük” – akik még serdülő fiatalon olvastuk egykor régen, ebben a formában, így ismertük meg Vuk kalandjait Fekete István nagyszerű regényében.
De ugyanakkor a Magyar Televízió sorozatban adta a rajzfilmet már a mi gyermekkorunkban is, így hát a két élmény nagyjából összemosódott. Amíg nekem például Vukot elsősorban a könyvillusztrációk jelentették, közben már a tévéműsort is lestem az újabb epizódokért, meg valahol, valami módon a rajzfilmmel nem teljesen azonos rajzokból készült képregény is a kezembe akadt. Nem is emlékszem már, hogy pontosan mikor láttam végül aztán egyszer egészben is a filmet.
Íme hát, aki nem találná hirtelen a polcon a könyvet, itt most gyorsan felfrissítheti az emlékezetét:
Azzal zártuk sorozatunk előző részét, hogy a magyar rajzfilmgyártás történetét, jelentősebb alkotásainak diafeldolgozásai is megörökítették. Így megjelent A kiskakas gyémánt félkrajcárja, A telhetetlen méhecske, a Lúdas Matyi és a Vuk is. Az utóbbiról pedig – miután megállapítottuk, hogy a kis rókakölyök története minden bizonnyal az egyik legfényesebb nemzeti kincsünk – elmondtuk, hogy az időközben eltelt évtizedek alatt – mióta Fekete István megírta, és 1940-ben, a Csí (Történetek állatokról és emberekről) című kötetben először megjelent, s mióta Dargay Attila rajzfilmjét 1981-ben bemutatták –, épp a hihetetlen népszerűsége miatt, ezernyi formában feltűnt már mindenféle kiadványokon és használati tárgyakon az iskolatáskától a tolltartón át egészen a tornacsukáig. Pedig akkor még meg sem fordult a fejünkben, hogy bizony Vukot ábrázoló villanykörte is készült…
Megnéztem ugyanis most a Vatera igencsak népszerű internetes piacterén, hogy mi mindent dob ki a honlap keresője arra az egymás mellé biggyesztett három betűre, hogy Vuk… Hát, volt mit látnom, illetve volt miért fognom a fejem! Így leltem rá például a Vukos villanykörtére, de volt aztán ott sok minden más is:
VUK 3D KÁRTYÁK /CBA/ 20 db – Vatera.hu
Vásárolja meg a Vaterán egyszerűen, akár regisztráció nélkül: 1 600 Ft – VUK 3D /CBA/ kigyűjtött 20 db kártya VUK 3D KÁRTYA /CBA/ A1, A2, A3, A4, B1, B2, B3, B4, C1, C2, C3, C4, D1, D2, D3, D4, E1, E2, E3, E4 Postai utánvét nem lehetséges. Átvehető postai úton (előre utalást követően).
Itt még majd guberálok magamnak érdekességeket, erre a témára tehát még visszatérünk, addig is azonban, aki a saját szakállára is kutakodna, annak az alábbi tisztességtelen ajánlattal igyekszem a kedvére tenni:
Sztripper
Vuk. Összes bejegyzés megjelenítése
Dargay Attila Vuk című rajzfilmjének bemutatóját 1981. december 10-én tartották meg Budapesten. A rendező ekkor mondta el, hogy korábban nem ismerte igazán Fekete István műveit, amiből talán máris választ kaphatunk arra a korábbi kérdésfelvetésünkre, hogy gyermekkorában vajon megfordult-e a kezében a kötet. Mint kiderült, a barátja, Nepp József ajánlotta neki a kisregényt, mert úgy gondolta, hogy „az Isten is rajzfilmnek teremtette”. Mégsem ez volt az első találkozása a történettel: 1972-ben a Füles hasábjain képregény formában már megjelent a történet, szintén Dargay rajzaival. Ekkor azonban még Vuk és társai sokkal karikatúraszerűbbek voltak, a simabőrű vadász és a mezőn kaszáló parasztok pedig egészalakos ábrázolásban szerepelnek benne.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja című rajzfilmnek is elkészült a diafilmváltozata, ezt lapozhatják át olvasóink az oldal tetején, a sorozatunk harmadik részéhez tartozó képgalériánkban. A történet egyébként ugyancsak közismert és népszerű, így számtalan változatot találhatunk belőle az interneten. Így Ferencz Csaba épp a diafilm képkockáiból készített egy számítógépesen animált (számítógépesített… internetesített…) változatot:
De megtalálhatjuk például a Kerek Mese sorozat egyik epizódjában is:
Ez meg itt egy, talán klasszikusabbnak mondható változat Arany László történetére:
„Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki:
– Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat.
– Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak.
De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni:
– Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta:
– Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Megharagudott erre a török császár.
– Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd belé a kútba.
A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban:
– Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! – Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból.
A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába.
– Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának:
– Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő kemencébe.
A szolgáló megint megfogta a kis kakast, az égő kemencébe vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi:
– Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet!
Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba.
– Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Még nagyobb méregbe jött erre a török császár.
– Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé a méhes kasba, hadd csípjék agyon a darazsak.
A szolgáló belévetette a kis kakast a méhes kasba. Ott megint elkezdi a kis kakas:
– Szídd fel begyem a darázst; szídd fel begyem a darázst!
Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába.
– Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele.
– Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe.
Megfogja a szolgáló a kis kakast; a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe.
Akkor a kis kakas megint csak elkezdi:
– Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát; ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát!
A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a török császár.
– Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kis kakast! Vigyétek hamar a kincseskamarába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját.
Bevitték a kis kakast a kincseskamarába, ott megint elkezdi a maga mondókáját:
– Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt! – Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kis kakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt.”
Végül pedig íme, adódik még egy változat, ezúttal jóval hosszabb és alaposabb, ugyanebből a történetből, a Karinthy Amatőr Színpad színházi változatában:
Lúdas Matyi történetéből pedig összesen három diafilmváltozat is készült. Ezek az alábbiak:
Lúdas Matyi 1954
(null)
Lúdas Matyi 1970
(null)
Lúdas Matyi 1988
(null)
A magyar rajzfilm klasszikusai azonban nem csak a nevüket adták a diaváltozatokhoz, hanem maguk is rajzoltak olyan képsorozatokat, amelyek csak diafilmként láttak napvilágot. Ilyen például Macskássy és Dargay Jancsi és Juliskája, vagy Dargay Attila és Szombati-Szabó Csaba munkája, a Nem fog fájni!, amely mondást a magyar politikai vezetők előszeretettel citálták a későbbiekben is…
A Macskássy-Dargay duó 1966-os rajzfilmjében Pálcika Pétert valami csodafából faragja ki Nagyapó, hogy felszabadítsa az erdő állatait a gonosz elnyomás alól. A fafejű fiú csodás erejének titka a „rendszeres tej- és tejtermékfogyasztás”, ami magától értetődő, hiszen a rajz- és diafilm a Budapesti Tejipari Vállalat megrendelésére készült.
Összeállításunk Kiss Ferenc azonos című Dargay-monográfiája alapján készült