Bánatos érzelmek szöknek egy gitárból
Leszegett fejű, vékonyszárú hangjegyek
Befestik kékre a környék emlékeit
S belépnek mind a Múltidő Házába
Magukkal hozták más lelkek szennyvizét
…………… Hogy hígítsák az enyémet
Gyönyörű dallammal oldják fel egymást
A húrok alatt buzog a kedv s a líra
Fecseg a fémszín, ha hallgat az éj
Szomorú szerelmeikre legyintés a válasz
De szép vagy édes, kérdés nélküli ruhátlan kis
Kaland, ártatlan játékod lehet, hogy felsír majd
Csak az ég alja véres, de alatta nyugalom
Születik a kezdemény a Harmóniák hercege
Végzet-árnyékolt akácos út az a pár lépés odaát
Azt hiszem nem megyek Veled, szívem csücske Aznap,
mikor a fenevad elkapott a csalitosban
A hold fényénél láttam, a tested remegett
Féltél, fáztál, vágyakoztál és rázott a zokogás
