Nem kellene, hogy politikai tartalom álljon a cím mögött – de a tiszta víz biztosításához még mindig politikai jóindulatra van szükség világszerte, még a fejlett országok egy részében is.
Az ENSZ 25 évvel ezelőtt nyilvánította március 22-ét a víz világnapjáva: a bolygó vizeinek megmentését 1993 óta nemzetközi rendezvényekkel próbálják előmozdítani.
Az óceán: életet tápláló tiszta víz, vagy globális szeméttelep?
Donald Trump új amerikai kormányzatának első lépései közé tartozott például eltörölni azokat a rendelkezéseket, amelyek tiltották a vegyi szennyezés természetes vizekbe való ömlesztését. Trump azt az oklahomai államügyészt, Scott Pruittot nevezte ki a Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency, EPA) élére, aki egész pályáját a környezetvédelmi előírások elleni harcnak szentelte. Pruitt egészen hivatalba lépéséig a most már általa irányított ügynökség megszüntetését követelte, noha azt éppen egy konzervatív elnök, Richard Nixon idejében hozták létre 45 évvel ezelőtt. Az volt az az időszak az USA történetében, amikor a legnagyobb környezettisztítási sikereket érték el, és újra élvezhetővé tették az Egyesült Államok vizeinek legnagyobb részét.
Az ügynökség új urainak első lépése viszont az volt, hogy „eltakarítsák” a környezetszennyezési és éghajlatváltozási adatokat az EPA honlapjáról. Még szerencse, hogy azokat Trump beiktatása előtt önkéntes munkával saját adattáraikba mentették el különböző környezetvédelmi civil szervezetek.
Szöllősi Gyula ma már nem kapható 1973-as könyve a Palicsi-tó első felújítási kísérletéről
Tájainkon a legnagyobb vízmentő akció a Palicsi-tó lecsapolása és újrafeltöltése volt, ám az első víztisztítót csak a tartomány autonómiájának rövid fénykorában, 1975-ben helyezték üzembe, így az első erőfeszítés eredményeit gyorsan megsemmisítette a szennyvíz.
2009-ben újabb víztisztítót helyeztek üzembe, de annak sem volt hosszú távú hatása.
A Német Fejlesztési Bank 2015-ben 6,5 millió eurós támogatást nyújtott a Palicsi- és a Ludasi-tó víztisztításának újabb próbálkozására.
A világtengerekbe évi 8 millió tonna műanyag ömlik, és számítások szerint ötezer milliárd műanyag tárgy úszik a felszínükön, amelyeknek lebomlási ideje több száz év.
Boyan Slat, egy 19 éves holland feltaláló 2013-ban rendkívül olcsó és hatékony megoldást javasolt a víz felszínén úszó szennyezés eltávolítására, amivel nemzetközi elismerést váltott ki, és tervének prototípusai máris léteznek. Az elképzelés kihasználja a Föld forgása által generált természetes örvényeket, mintegy öntisztító rendszert léptet életbe a műanyag és egyéb tárgyak begyűjtésére.
Boyan Slat óceáni szemétgyűjtő rendszerének prototípusa (Fotó: boyanslat.com)
