A politika manapság sokkal inkább érzelmeket gerjeszt, mintsem, hogy gondolatoknak adna teret, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) felmérésében megpróbált a végére járni annak, mit is éreznek valójában az európaiak a választások előtt néhány héttel. Az eredmény legalább annyira lelkesítő, mint lehangoló, írja összefoglalójában a Euronews.
A kutatást 14 országban végezték ezek a következők: Ausztria, Csehország, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Németország, Lengyelország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia.
Alapvetően sokan támogatják az Európai Uniót, de ez nem jelenti azt, hogy optimisták volnának az európai összefogás jövőjét illetően.
Spanyolországon, Dánián és Svédországon kívül a több 11 kutatott tagállamban többségben vannak azok, akik szerint megeshet, hogy az Európai Unió szétesik a következő 10-20 évben.
Magyarországon a válaszadók 53 százaléka vélekedik így. Spanyolországban is nem elhanyagolható azok aránya, akik szerint ez lehetséges: 40 százalék.
Ami még elkeserítőbb, hogy minden egyes tagállam lakosságának többsége – különös tekintettel a fiatalokra – elképzelhetőnek tartja akár azt is, hogy háború tör ki a közösségen belül.
Magyarországon a 18-24 év közöttiek 49 százaléka vélekedett így, A 25-34 évesek 44 százaléka és a 35-44 évesek 43 százaléka. Az idősebbek kisebb arányban látják ezt reális lehetőségnek, így átlagosan a magyar válaszadók 33 százalékának a véleménye ez.
Ha a kutatott 14 országot nézzük, éles határvonal húzódik azok között, akik optimisták, úgy érzik, helyükön vannak, és mindennapjaik biztonságban telnek, illetve akik nyomás alatt, félelemben élnek. Ez nagyban összefügg azzal a vitával, amely az európaiak körében aránylag hosszú ideje nem jut nyugvópontra a demokráciával, a gazdasággal, a geopolitikai megfontolásokkal és a klímaváltozással kapcsolatban. A kutatás összefoglalásában kiemelték, hogy két azonos tapasztalatú tagállamban is nagyon másként élhetik meg az emberek a mindennapjaikat.
Míg Lengyelországban az emberek nagyobb valószínűséggel aggódnak, mint Magyarországon. Addig a magyarok stresszesebbek, mint a lengyelek.
A tagállamokban lezajlott választások azt mutatják, hogy két táborra szakadt a felnőtt lakosság: vannak, akik bizakodnak, és keresik az együttműködést másokkal, míg a többiek pesszimisták, és a versengés rabjai.
Vegyék figyelembe az érzelmeket!
Mindezek alapján a kutatást végző szakemberek azt tanácsolják az Európai Unió fennmaradásáért kampányoló politikusoknak, hogy ne a választók győzködésével töltsék az idejüket, hanem vázoljanak határozott és befogadó, vagyis minél szélesebb körben megnyerő víziót a jövőről. Ennek a jövőképnek olyannak kell lennie, mondják, amely az európaiak lelkületének és lelkiállapotának mélyebb megértésére épül, és célja elsősorban a kapcsolatteremtés, nem pedig a meggyőzés. Vagyis elsősorban az emocionális, nem pedig a racionális megértést veszi célba. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy az érzelmek figyelembe vételével folytatott kommunikáció nem azonos az indulatok gerjesztésével.
A kutatás második részét különböző méretű mintákon végezte a YouGov 2019 márciusában. A legtöbb országban ezres volt a minta, de 2000 svédet kérdeztek meg. Dániában 1400 embert, Görögországban és Szlovákiában 500-at.
