Magyarországon CSOK-kal támogatott ingatlanban nem lehet a vállalkozók székhelye, Vajdaságban ez nem gond: annak ellenére sem, hogy ott is a magyar adófizetők pénzét osztja szét a magyar kormány, írja összefoglalójában az atlatszo.hu.
“Nyugat-Bácskában egyre több fiatal gondolja úgy, hogy érdemes vállalkozásba kezdeni, falusi házat vásárolni, mert lehet itthon boldogulni. A doroszlói Kovács Katona Ákos (…) A Prosperitati Alapítványnak köszönhetően saját vállalkozásba kezdett. A start-up kiírás nyomán elindította az Aldor Trans nevű szállítmányozási cégét, továbbá sikeresen vettek részt a Prosperitati Alapítvány házvásárlási pályázatán is” – áll a vajdasági Magyar Szó hétvégén megjelent riportjában.
Az írásból – melynek címe, Otthon és vállalkozás egy tető alatt – kiderül, hogy a vajdasági Kovács Katona Ákos a Prosperitati Alapítvány start-up kiírása után alapított fuvarozó vállalkozást, és szintén ennek az alapítványnak a 10 ezer eurós támogatásával vásárolt a faluban saját ingatlan. A cikk szerint a vállalkozás és a lakhely azonos, vagyis a támogatással megvásárolt ingatlanban dolgozhat a fiatal.
A cikk szerint a fiatal fuvarozó úgy fogalmazott a Magyar Szónak, “hadd mondjuk el, mennyire hálásak vagyunk az Alapítvány nyújtotta lehetőségekért. Valódi otthon- és megélhetés-teremtést nyújt számunkra. Annál is inkább, hiszen egy start up cég tulajdonosa is lehetek, amelyet szintén a Prosperitati segítségével alapítottam meg.”
Ami örömteli és természetes a Vajdságban, meglepő lehet a magyarországi olvasónak. Április elején írta meg a 24.hu, hogy Magyarországon a Családok Otthonteremtési Kedvezményével megvásárolt, vagy éppen épített ingatlanban vállalkozni nem lehet.
Az egyik bankra hivatkozva írták, hogy “a CSOK-rendeletek nem a vállalkozás-ösztönzést szolgálják, ellentétes lenne a rendeletek céljával, ha a támogatásból vásárolt lakást vállalkozási tevékenységre hasznosítanák, ha az vállalkozás székhelyéül szolgálna”.
Nem sokkal a cikk megjelenése után a magyar kormány álláspontja is világos lett, a Pénzügyminisztériumra hivatkozva újra megírták “az ingatlant nem lehet vállalkozási célra hasznosítani, így vállalkozás székhelyéül sem szolgálhat”.
De ez csak Magyarországon érvényes. Ugyanez a magyar kormány a határon túli támogatásoknál már nem ilyen szigorú. Így lehet, hogy a vajdaságiaknak a házvásárláshoz adott 10 ezer eurós támogatás együtt mehet a vállalkozásfejlesztési támogatással, miközben a székhely a lakóhely is, egyben.
És nem ez az egyetlen érdekesség. Megírtuk, a kormány tavaly ősszel két nap alatt kivégezte a lakástakarékpénztárakat a szerinte jelentős költségek miatt, de a vajdasági otthon-támogatásokon nem spóroltak. A Szerbiában élő magyarok házvásárlására egymilliárd forint ment el, a térségbe összesen több mint 50 milliárd forint vándorolt. Ennek elosztásáról az EP választáson is a Fidesz mellett kampányoló VMSZ alapítványa döntött.
Az már csak apróság, hogy az utóbbi cikkben említett fuvarozó – aki kétszer is sikeresen pályázott -, 2017-ben helyi közösségi választáson indult Doroszlón, mellette kampányolt a VMSZ, maga Pásztor István is. Végül nem kapott mandátumot.
Megírtuk azt is, hogy a levélszavazatok eddig a Fidesznek hozták a legjobb eredményt, nem volt ez másképp az EP választáson sem: 57608 érvényes szavazatból 55287-et a Fidesz kapott, ebből 40253 a Vajdaságból érkezett.
Szerző: Segesvári Csaba
Fotó: prosperitati.rs
