Immár bizonyos, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek sikerült megakadályoznia, hogy Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke.
A francia elnök már korábban is kardoskodott amellett, hogy nem érvényesíthető a csúcsjelölti rendszer az EB elnökének megválasztásánál. Angela Merkel német kancellár eddig ellenállt ennek a törekvésnek, azonban egy pénteki sajtótájékoztatón megerősítette: az Európai Néppárt eredeti jelöltjéből biztosan nem lesz Európai Bizottsági elnök. Mindez azt jelenti, hogy hivatalosan is befejezettnek tekinthető Weber jelöltsége.
A májusi európai parlamenti választáson az Európai Néppártnak lett a legtöbb képviselője, s a szokásjognak megfelelően a Néppárt jelöltje kellett volna, hogy megkapja az EB vezetői posztját. Tekintettel azonban arra, hogy a Néppárt egyedül nem tud többséget biztosítani az unió parlamentjében, szövetségesekre van szüksége, elsősorban a Macron által szervezett új, liberális frakcióra. Macron azonban már első megnyilatkozásaiban is közölte, hogy nem támogatja Weber jelöltségét, olyan személyt szeretne a bizottság élén, aki hajlamosabb a kompromisszumokra. Merkel és a német pártok egy ideig kitartottak Weber mögött, de a péntek délutáni kancellári nyilatkozat arra utal, hogy meghajoltak a francia akarat előtt.
A német Die Welt jól értesült forrásra hivatkozva közölte: az EU-tagállamok vezetői és az Európai Parlament vezető képviselői a következő két napban fognak egyeztetni arról, hogy a szociáldemokraták csúcsjelöltjét, a holland Frans Timmermanst jelöljék-e a bizottság élére vagy a Néppártból nevezzenek meg másik jelöltet.
A Die Welt szerint utóbbi esetben három ember neve vissza-visszatér az egyeztetéseken. A francia Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, korábbi belső piaci biztos, a bolgár Krisztalina Georgieva, aki jelenleg a Világbankot vezeti, korábban pedig a brüsszeli testület alelnöke volt, valamint Andrej Plenković horvát kormányfő lehet esélyes arra, hogy az Európai Bizottság élére kerüljön.
