A párizsiak kezdetben egyáltalán nem szerették a rakás vasat, amit Eiffel odatervezett nekik a Szajna partjára. Guy de Maupassant csak azért ebédelt naponta az Eiffel-torony éttermében, mert azt mondta, az volt az egyetlen hely a városban, ahonnan nem látott rá utálata tárgyára. Mondjuk nem kellett messzire mennie ebédidőben, mert munkahelye, a Le Figaro szerkesztősége is a toronyban működött.
Gustave Eiffel 1889. március 31-én mutatta be az elkészült tornyot egy hivatalos személyekből álló csoportnak és a sajtó képviselőinek.
Tulajdonképpen nem is ő találta ki a tornyot, hanem a tervezőcégénél dolgozó két mérnök, akiktől Eiffel megvette a terveket 1884-ben. Első ötlete a helyszínhez Barcelona volt, ott 1888-ban rendeztek világkiállítást, fel is kereste az ottani polgármestert, de nagyon drága lett volna a torony megépítése, így Eiffel tovább házalt vele. Kanadában és Budapesten is elutasították az ötletét, így maradt Párizs.
Az 1889. évi világkiállítás alkalmából emelt szerkezetet a tervek szerint később szétbontották volna, csak 20 évig lett volna életben – de közben hasznosnak bizonyult, a tetején elhelyezett antennákat a távírókhoz használták. Párizs közben meg is szerette a 324 méter magas látványosságot, ami egyben a világ legmagasabb épülete is volt egészen 1930-ig, amikor a New York-i Chrysler Building átvette a vezetést.
Amikor a világkiállításra a nagyközönség előtt is megnyílt a torony, még nem működtek a liftek, néhány hetet várni kellett rájuk. Ma 100 000 kilométernyi utat járkálnak össze egy év alatt. A második generációs lifteket, amelyek az 1980-as évekig működtek, Korda Dezső, magyar mérnök tervezte.
A torony színe eredetileg vöröses volt és elég sok árnyalatban pompázott az évek során, 1968-ban döntöttek az új, jelenleg is látható színről. Nem egyforma, hanem három árnyalatban festik, a teteje a legvilágosabb és lefelé sötétedik. A bronzos színű festéknek hivatalos neve is van: „Eiffel-torony barna”. A színátmenet célja az, hogy a háttérrel együtt egységes legyen a torony, mivel alul sötét a háttere, a fenti részen világos az égbolt, így érhető el, hogy egyszínűnek tűnjön.
Az 1986-os nagy restauráláskor bukkantak elő az első emeletnél a feliratok: Eiffel 72 francia tudós nevét örökítette meg itt, csak azokat később lefestették. A tornyot természetesen folyamatosan karbantartják és újdonságokat is építenek bele. 2014-ben egy üvegpadlót raktak az első szintre: 57 méteres magasságban lehet sétálni Párizs felett. Ősztől pedig üvegfal épül a szerkezet köré.
Eiffel egy saját kis lakást is épített magának a torony legtetejére, amihez egy laboratórium is kapcsolódott a legmodernebb eszközökkel, ahol meteorológiai megfigyeléseket lehetett végezni. A lakást korabeli kinézetre helyreállítottak Eiffel, a lánya és Edison modelljével. A gramofont is meg lehet nézni, amit Edison vitt nekik ajándékba.
Nagyvasak: Őrzik az Öreg Hölgyet
Az öngyilkosok természetesen nagyon szeretnek leugrálni a toronyból, a harmadik legkedveltebb öngyilkossági módszer Franciaországban. Fura módon ehhez kapcsolódik a torony legromantikusabb legendája is: egy nő, aki ugyancsak öngyilkossági szándékkal vetette a mélybe magát, egy autó tetején landolt és túlélte az ugrást. Később pedig az autó tulajdonosa lett a férje. A hölgyeknek reménykedésre adhat okot, sosem késő, hogy rátaláljanak életük szerelmére. Sajnos csak szóbeszédnek minősül a történet, a hatvanas években valóban leugrott egy nő és egy Renault-ra esett, túl is élte, ez igaz, de semmi bizonyíték nincs rá, hogy házasság is lett a dologból.
Az viszont tényleg igaz, hogy 2007-ben egy amerikai nő úgy gondolta, nem vár tovább az igazira, megtalálta már a párját, mégpedig az Eiffel-torony személyében. Szervezett hát egy esküvőt és megházasodtak, még a torony nevét is felvette. A férj azóta sem tiltakozott.
A tervek szerint ősztől két és fél méteres üvegfallal veszik körül a tornyot. 2016-ban már épültek fémkordonok a labdarúgó Európa-bajnokság szervezésével kapcsolatban, megnehezítve a belépést, elcsúfítva a környéket; ezeket helyettesíti majd az üvegfal, ami golyóálló lesz és 20 millió euróba kerül. A torony biztonságára már régóta egy saját rendőrség is ügyel.
Kék-fehér-piros Eiffel a terrorizmus áldozatainak emlékére
A körbezárt területre továbbra is ingyenes lesz a belépés, csak a toronyba kell jegyet venni. Évente hétmillióan ezt meg is teszik, a leglátogatottabb műemlékek között tartva ezzel az építményt.
Párizsban továbbra is magas a terrorfenyegetettség. Februárban a Louvre Múzeumban készült terrorakcióra egy fiatalember. 2016 júliusában 84-en haltak meg Nizzában, mikor egy teherautó a tömegbe hajtott. 2015 novemberében pedig 129 halálos áldozatot követelt egy terrortámadás Párizs belvárosában.
