Amennyiben nem emelnek ellene vádat, ismét indul a miniszterelnöki posztért Ramush Haradinaj, aki azért mondott le a koszovói kormány vezetéséről a múlt pénteken, mert a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság gyanúsítottként idézte be, írja az MTI.

Ramush Haradinaj kedden utazott el Hágába, hogy másnap kihallgassa a bíróság. Elutazása előtt azonban közölte, azért mondott le a kormányfői posztról, hogy a bíróság ne Koszovó miniszterelnökét, hanem egy magánembert hallgasson ki, de amennyiben nem emelnek ellene vádat, ismét indul a kormányfői székért az őszi előrehozott választásokon.

Hashim Thaçi államfő nem hivatalos információk szerint szeptember 8-ra fogja kiírni az előrehozott parlamenti választásokat.

A háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság és az ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) által elkövetett feltételezett háborús bűnök vizsgálata. Az UÇK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci koszovói államfő neve is felmerült. Míg a szerbek szemében az UÇK egykori vezetői és tagjai mind háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.

Az UÇK-nak tagja volt Ramush Haradinaj, Hashim Thaçi államfő és Kadri Veseli házelnök is.

A bíróság létrehozásáról szóló törvényt nemzetközi nyomásra 2014-ben fogadta el a koszovói parlament. Az UÇK veteránjait tömörítő egyesület tavaly decemberben aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy szüntessék meg a különleges bíróságot. A bíróság januárban kezdte meg a tanúk és a gyanúsítottak meghallgatását.

Nem a különleges bíróság az első testület, amely a koszovói háborús bűnöket vizsgálja, korábban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) is folytak eljárások a feltételezett elkövetők ellen. Ramush Haradinajt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette az ellene felhozott vádak alól, Fatmir Limaj miniszterelnök-helyettest pedig 2007-ben mentették fel a vádak alól. A Nemzetközi Törvényszék a koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt hat szerbet ítélt el, Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnök pedig az ellene folyó eljárás során halt meg a hágai törvényszék börtönében.

Ramush Haradinaj akkor is miniszterelnök volt, amikor először emelt ellene vádat az NT, és akkor is lemondott posztjáról, hogy a felmentő ítéletet követően megnövekedett népszerűséggel induljon újra a választásokon. Feltételezések szerint az őszi előrehozott választásokat is nagy többséggel nyerné az általa vezetett párt, így ismét ő ülhetne a kormányfői székbe.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki elszakadását Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd.

Amíg azonban nincs miniszterelnöke Koszovónak, nem folytatódhat a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd sem Szerbiával, így mindkét ország európai integrációja lelassulhat vagy akár egy időre le is állhat.