Az „alternatív valóság” világában a mégoly lázító tények is könnyen elaltatnak, míg a csábító hazugságok hatékonyan áltatnak. Ennek a két világfelfogásnak a gigászi harca folyik ma Amerikában (meg Nagy-Britanniában, meg az Unióban, meg Szerbiában, meg Vajdaságban, meg a magyarságban… hogy ne is folytassuk.) Eköré szerveződött Robert Mueller volt FBI-igazgató és különleges ügyész képviselőházi meghallgatása is július 24-én, szerdán Washingtonban.
Adam Schiff hírszerzésügyi bizottsági elnök a Twitteren is közzétette, mi mindent erősített meg Robert Mueller a meghallgatáson
A tényeket eddig is ismertük:
- Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba azzal a céllal, hogy Donald Trumpot segítse hatalomra
- Az orosz ügynökök számos csatornán felvették a kapcsolatot a Trump-kampánnyal
- A kampány üdvözölte és kihasználta, sőt belső adatokkal támogatta segítségüket
- Trumpék nem jelentették a tiltott kapcsolatokat a hatóságoknak
- Amikor vizsgálatra került sor, Trump és munkatársai mindent megtettek, hogy eltitkolják illegális tevékenységüket
- Trump győzött, márpedig hivatalban lévő elnök ellen (belső szabály szerint) nem lehet vádat emelni
Csakhogy a tények éppen a bűncselekmények sorozatával hatalomra jutó kormányzat birtokában vannak, amelynek képviselői – maga Donald Trump, jelenlegi igazságügyminisztere, William Barr, valamint maréknyi hangoskodó szekértolója, de különösen a szélsőjobboldali összeesküvéselmélet-tolók meg azok „főáramú” tévécsatornája, a már nevében és jelképében is önmeghatározó Fox (Róka) Hírtévé – gátlástalanul harsogják a hazugságokat és ködösítik el a valóságot megbabonázott híveik előtt.
A Trump-kormányzat korlátlan hatalomittasságának következtében a 2018-as választásokon képviselőházi többséget szerző ellenzék – amely még mindig a tények világában forogva próbálja rádöbbenteni az embereket a valóságra – lehetetlen harcot vív az ámítás démonai ellen.
Robert Mueller meghallgatására ilyen körülmények között került sor, miután a 448 oldalas jelentés márciusi bemutatásakor a direkt erre a feladatra kiszemelt igazságügyminiszter bejelentette, hogy a kétéves vizsgálat „nem talált semmilyen bizonyítékot Trump ellen.”
Ami egy óriási hazugság.
Akkora hazugság, hogy milliók elhiszik, mert egyrészt nem is szereznek másról tudomást, másrészt képtelenek elképzelni, hogy valaki ekkorát hazudjon. (Az amerikai „néplélek” – ha van ilyen – még mindig a naivitás megtestesítője.)
Robert Mueller esküre emeli kezét a képviselőházi meghallgatáson. Washington, 2019. július 24. (Fotó: Jim Lo Scalzo, EPA-EFE)
Ezért kellett Muellert a nyilvánosság előtt megszólaltatni, akár csak annyi eredménnyel, hogy elszavalja, felolvassa, emberi szóval megerősítse mindazt, amit a jelentésében leírt. Mert ugye ki a fene olvas félezer oldalt a mai rohanó világban, pláne nem a mobiltelefonján. Fontos körülmény, hogy a képviselőházi demokrata többségnek már csak azért is több hónapos ádáz harcot kellett vívnia, hogy Mueller tanúskodhasson.
Csakhogy Mueller – az egykori tengerészgyalogos, kitüntetett háborús veterán, államügyész és feddhetetlen múltú republikánus(!) FBI-igazgató – ma már egy megfáradt öregember (két hét múlva lesz 75 éves) látszatát kelti, akinek elege van a harcokból.
Ennek ellenére megerősítette az összes fenti pontot Trumpék titkos és bűnös szövetkezéséről Putyin ügynökeivel, amiből már eddig több mint 30 vádemelés megtörtént, jónéhány bírósági ítélet megszületett, többen börtönben ülnek a Trump-kampány egykori főnökétől kezdve a nemzetbiztonsági tanácsadót lefizető sötét üzletemberig.
Mueller egyértelműen igenlő válaszokat adott arra is, hogy Trump ezerszer elharsogott mantrája, miszerint
„Nincs összejátszás, nincs obstrukció!” („No collusion, no obstruction!„) – egész egyszerűen kolosszális hazugság.
Még akkor is, ha az elnök a meghallgatások után ugyanezt próbálja lenyomni az amerikaiak torkán.
A hírhedt gyűlölködő ön-propaganda: A játszma vége (a gyűlölködők és a radikális baloldali demokraták számára): Nincs összejátszás, nincs obstrukció.
Mindkét meghallgatás republikánus résztvevői rettenthetetlenül védték elnöküket, sőt megpróbálták lejáratni a vizsgálatvezetőt – akit a párt és az elnök egyébként felváltva hol ünnepel (amikor azt kell állítani, hogy nem történt leleplezés), hol meg démonizál (amikor elkerülhetetlen a leleplezési mozzanatok nyilvánosságra kerülése).
Mueller drámai egyszerűséggel megerősítette azt is, hogy Donald Trump és közvetlen munkatársainak egész sora gátlástalan pénzszerzési lehetőségként kezelte a kampányban való részvételt. Talán egyetlen hírértékű mondatával azt is elárulta, hogy még jelenleg is folyik számos bűnügyii vizsgálat az elnök körei (vélhetően fiai és veje) ellen.
Ugyanakkor a volt vizsgálatvezető nem volt hajlandó következtetéseket levonni arra nézve, hogy akkor most mi a Kongresszus dolga egy ilyen elnökkel szemben. Mueller nem kevesebb, mint 198 kérdésre elutasította a választ, vagy elegánsan kikerülte azt. Viszont legalább egyetlen esetben, amikor a politikai teendőkről kérdezték, a mindenen való felülállás elegáns huncutságával annyit válaszolt a képviselőnőnek:
„Az ön szavai között már hallottam az eljárásról.” (Ezzel egyértelműen a leváltási folyamatra – lefordíthatatlan angolsággal: impeachment – célzott.)
Mueller egyértelmű válaszokat adott a következő kérdésekre is, amelyek nemcsak, hogy ellentmondanak Trump ártatlansággal való dicsekvésének, hanem a jövőre nézve is veszélyt jelentenek Trumpnak. Az első két kijelentést egy demokrata, a másodikat egy republikánus képviselő kérdésére tette:
- A vizsgálat nem volt boszorkányüldözés (miközben Trump folyamatosan ismételgeti az ellenkezőjét)
- A jelentés nem mentette fel az elnököt
- Az elnököt hivatalból távozása után is vád alá lehet helyezni az eddigi cselekményei alapján
És akkor most mi van?
Adam Schiff, Nancy Pelosi, Elijah Cummings és Jerry Nadler a meghallgatások után. Washington, 2019. július 24. (Fotó: J. Scott Applewhite, AP)
Nancy Pelosi, a Képviselőház demokrata párti elnöke, a két meghallgatást levezető két bizottság (az igazságügyi, ill. a hírszerzésügyi), valamint a kormányzati munkát felügyelő bizottság elnöke (sorrendben Jerry Nadler New York-i, Adam Schiff kaliforniai és Elijah Cummings marylandi képviselő) sajtótájékoztatót tartott a két, egyenként háromórás meghallgatás után. A négy demokrata még egyszer aláhúzta, hogy a Mueller-jelentés és fő szerzője egyértelműen bebizonyította, hogy Donald Trump illegális cselekmények sorozata nyomán került hatalomra, és azóta is legalább tíz alkalommal hátráltatta az igazságszolgáltatást.
Az utóbbi bűntény miatt indult 1998-ban leváltási eljárás Bill Clinton miatt csak azért, mert a vádesküdtszék előtt azt mondta, hogy „nem volt szexuális kapcsolata” Monica Lewinskyvel, de később kiderült, hogy ez hazugság. Ugyanezzel az egyetlen váddal váltották volna le 1974-ben Richard Nixont is (aki egy ügyetlen betörést próbált elkendőztetni), ha nem mondott volna le magától. Trump velük szemben tíz különálló cselekménnyel hátráltatta az igazságszolgáltatást – de a koronatanút, a Fehér Ház volt jogászát nem engedi tanúskodni. (Nixon közeli munkatársa megtette azt.)
A demokrata házvezetés most bírósági pereken keresztül próbálja folytatni a sötét árnyak elleni harcot – amihez eddig a tények gyönge fegyvernek bizonyultak. Nagy kérdés, hogy az amerikaiak kinek és minek hisznek majd: az egyértelmű tényeknek, vagy az ármánykodó árnyaknak.
