A Szövetség Szerbiáért ellenzéki tömörülés vajdasági szervezete augusztus 19-én aláírásgyűjtésbe kezd, mellyel azt szeretnék megakadályozni, hogy lakat kerüljön több tíz vajdasági falusi iskola ajtajára. Ezt Csonka Áron tartományi képviselő és Radoš Pejović, a Szövetség Szerbiáért egyik vezetője jelentette be – írja a Danas.
A petíció kezdeményezői szerint az új vajdasági iskolahálózati rendszer bevezetésével sok falusi iskola megszűnne önálló jogi személyként létezni és más, nagyobb városokhoz tartozó iskolák kihelyezett tagozataiként működnének tovább. Csonka Áron szerint az iskolák bezárása az első lépés afelé, hogy a falvak is eltűnjenek. Jelenleg a helyzet Nagykikindán, Nagybecskereken, Törökbecsén, illetve Palánkán a legégetőbb.
A tartományi kormány cáfolta, hogy bezárnák a kisebb falusi iskolákat, viszont növelte a diákok szállítására előirányzott összeget.
„Azt kérjük, hogy állítsák le az új iskolahálózati rendszer bevezetését és szervezzenek közvitát arról, hogyan lehetne megoldani ezt a helyzetet, több községben ugyanis erről nem tartottak közvitát.” – mondta Csonka.
„ A hatalom törvénytelenül, az augusztusi szabadságok idején titokban kezdett hozzá a falusi iskolák felszámolásához” – mondta Radoš Pejović, aki a nagykikindai, nagybecskereki és szécsányi községekben zajló események tervezetébe nyert betekintést. Ezek, illetve más községek is kérelmezték a tartománytól, hogy alkalmazhassák az új iskolahálózati rendszert. Pejović olyan dokumentumot is látott, amelyen Igor Mirović tartományi kormányfő aláírása szerepel, amivel jóváhagyja a Palánkai iskolahálózat átalakítását. Nagykikinda és Szécsány viszont visszavonta az említett tervezeteket.
Sanja Kozić, aki nagybecskereki községhez tartozó Botoson (Botoš) és Lázárföldön ( Lazarevo) tanít zenekultúrát korábban Orlódon ( Orlovat ) és Ernőházán ( Banatski Despotovac ) is dolgozott. Hat éve meghatározott időre vették fel, hiszen az állami létszámstopp miatt nem létesíthetett munkaviszonyt meghatározatlan időre.
„Attól félünk, hogy szeptember elsejétől munka nélkül maradunk, bár arról győzködnek bennünket, hogy egyetlen munkahely sem szűnik meg. Az iskolában a dolgozók kétharmada meghatározott időre van felvéve, mi a hatalom számára nem létezünk” – mondta, majd hozzátette, hogy már néhány évvel ezelőtt szűntek meg a községben falusi tagozatok, diákhiány miatt, ez viszont nem igaz, mert az adott falu tanulóit másik iskolába irányították át, diákok tehát voltak az adott településen.
„Most is megtörténhet tehát, hogy falvak maradnak iskolák nélkül” – mondta Sanja Kozić, aki maga is falun él és azt szeretné, ha a gyermekek is ottmaradnának.
A Szövetség Szerbiáért ellenzéki tömörülés szerint azokra az iskolákra vonatkozhat a megszűnés, amelyek 100-200 tanulóval rendelkeznek és a hatalom célja az, hogy megspóroljanak néhány tíz igazgatói fizetést, de az új iskolahálózati rendszer bevezetésével több kárt okoznak, mint hasznot.
Mirko Kozić a lázárföldi általános iskola szakszervezetének, valamint a Bánáti Oktatásügyi Dolgozók szakszervezetének elnöke azt mondta, hogy a szakszervezeteknek senki nem kérte ki véleményét, és senki nem kérte a beleegyezésüket. Úgy néz ki, hogy ez a 150 tanulóval rendelkező és 30 dolgozót foglalkoztató iskola más intézményhez lesz csatolva.
