Október első napja a vegetáriánus világnap, a húsmentes életmód népszerűsítése azonban egész hónapban tart.

A világnapot 1977-ben az Észak-Amerikai Vegetáriánus Szövetség (NAVS) hozta létre, céljuk az volt, hogy minél többen megismerjék a hús nélküli étkezés előnyeit. Pedig akkoriban még nem is volt téma az intenzív állattenyésztés, a termőföldek területének csökkenése, a klímaváltozás hatásai nem mutatkoztak ennyire egyértelműen, és az orvostudomány sem rendelkezett még hosszú távú tanulmányokkal a húsevés ártalmaival kapcsolatban.

Napjainkban a legkülönbözőbb statisztikai adatok állnak rendelkezésre a mezőgazdaság, állattenyésztés, környezetvédelem és az orvostudomány területéről arra vonatkozóan, hogy a húsevés hogyan befolyásolja egészségünket és az egész bolygó jövőjét.

A népességnövekedés miatt egyre több élelmiszert kell előállítani, amihez viszont egyre kevesebb termőföld áll rendelkezésre. Az intenzív állattenyésztés magával húzza a takarmánynövények iránti növekvő igényt. Örök vitatéma, hogy a takarmány előállítására fordított energia, termőföld, kapcsolódó beruházás mennyire megy az emberi élelem megtermelésének rovására. És akkor még nem is szóltunk az állatjóléti tényezőkről.

A megszállott húsevők nyilván nem hatódnak meg az állattenyésztés és a klímaváltozás összefüggéseitől, mint ahogyan egy látogatástól sem a vágóhídon. Számukra azonban ott van a legkomolyabb érv a húsfogyasztás csökkentésére, az egészségügyi. Kutatások, tanulmányok, statisztikák sokasága mutatja azt, hogy a hús nélküli étrend sokkal egészségesebb, a vegetáriánusok tovább élnek és kevésbé szenvednek szív- és érrendszeri betegségektől, cukorbajtól, elhízástól, bizonyos rákbetegségektől vagy magas koleszterinszinttől.

A világnap és hónap célja nem az, hogy mindenkiből növényevőt faragjon. A túlzott húsfogyasztás következményeire próbálja felhívni a figyelmet és rámutatni olyan lehetőségekre, hogy például már heti egy húsmentes nappal is mennyit tehetünk egészségünkért, környezetünkért. Nem titkolt cél az sem, hogy a húsevőket rábírja, tudatosabban válasszák meg a beszerzett alapanyagot, annak forrását és a húsok elkészítésének módját.

A húsfogyasztásra sok esetben hatással van a vallási, kulturális környezet. A világ „legvegetáriánusabb” országa India. Az itt élők közel 40 százaléka nem eszik húst.

Vegetáriánus világnap (Illusztráció: Pixabay)