Ha a globális felmelegedés mértékét nem tudjuk ebben a században 1,5 fok alatt tartani, akkor a világ minden országának – köztük Szerbiának is – komoly problémákkal kell szembenézniük. Az utóbbi két évtizedben a természeti csapások 6 milliárd dollár kárt okoztak Szerbiának – hangzott el csütörtökön egy belgrádi fórumon – írja a 021.rs.
‚‚Ha számításba vesszük, hogy Szerbiában 2000-től az áradások és a szárazság miatt mintegy hat milliárd dollárnyi kár keletkezett, akkor azt látjuk, hogy ennyi pénzből az egész ország területén kiépíthettük volna a víztisztító rendszereket az EU mércéi szerint” – mondta Miroslav Tadić az ENSZ Fejlesztési Programjának szerbiai munkatársa.
Tadić arról is beszélt, hogy, 2015-ben a Párizsi Egyezmény aláírásával 195 ország – köztük Szerbia – kötelezte magát arra, hogy a század végéig 2 Celsius-fok alatt tartja a globális felmelegedés mértékét, azzal, hogy ezt megpróbálják 1,5 fok alatt tartani.
‚‚Ha 1,5 Celsius-fokkal növekszik az átlaghőmérséklet a század végéig, akkor az árvizek valószínűsége 2 százalékkal nő, 2 foknál viszont ez 6 százalékra emelkedik. Csak Európában fél fokos emelkedés azt jelenti, hogy 35 százalékkal hullik majd több csapadék. Nagy lesz a szárazság kialakulásának a veszélye is. 1,5 fok globális emelkedésnél az év két hónapjában számíthatunk szárazság kialakulására, viszont 2 foknál ez akár évi 6 hónap is lehet. Ami pedig az ivóvizet illeti, 1,5 fokos emelkedésnél 350 millió embernek lesz nehézsége a vízellátással, de 2 foknál ez 400 millió embert jelent. A hőhullámok kialakulása 1,5 fok emelkedésnél a populáció 14 százalékát érintené, 2 foknál viszont ez már akár a 37 százalékot is elérheti” – mondta Tadić.
A szakember elmondása szerint, ha nem lesz politikai akarat, nem alkalmazunk új technológiákat és nem lesznek nagyobb befektetések a globális klímaváltozás ügyében, akkor nem lehet tartani a tervezett 1,5 fokot. Szavai szerint 2020-ig globálisan megközelítőleg 100 milliárd dollár kellene a cél megvalósításához, ebből eddig mindössze 10,3 milliárd dollár gyűlt össze.
Tadić arra is figyzelmeztetett, hogy a század végéig kimerülnek a fosszílis eredetű üzemenyag-tartalékok és 2025-től az emberiség fele küzd majd vízhiánnyal.
Vladimir Đurdević klimatológus értékelése szerint 2000 és 2015 között Szerbiában 5,5 milliárd euró kárt okoztak az áradások, a szárazság, a magas hőmérséklet és a tüzek. Véleménye szerint a hőmérséklet növekedése miatt következett be a mind sűrűbben előforduló szárazság, amely nagyobb károkat okoz, mint az árvizek. Hozzátette, hogy a következő 30 évben Szerbiában intenzívebb esőzések várhatók, mint 2014 előtt.
A fórumon az is elhangzott, hogy Szerbiában a polgárok nagy többsége tud a klímaváltozás kedvezőtlen hatásairól és 67 százaléka azt is tudja, hogy ezt emberi tevékenység okozza.
Danijela Božanić klímakutató elmondta, hogy a CESID és a RES Alapítvány által támogatott felmérés szerint Szerbiában a polgárok 80 százaléka a televízió segítségével informálódik a klímaváltozás problémáiról, 8 százalékuk az internet segítségével, 2 százalék újságokból, 1 százalék pedig a rádiót hallgatva jut ilyen jellegű információkhoz.
