Az uniós jog szolidaritást követel minden tagállamtól, különösen akkor, amikor az illető ország számos kedvezményben részesül. Ez a szabály akkor is érvényes, ha az illető ország ellenzi a menekültek befogadását. Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság megsértette az európai jogot, amikor elutasította két ún. EU áttelepítési határozat végrehajtását a 2015. évi menekültügyi válság idején. Ezt a következtetést vonta le Eleanor Sharpstone, az Európai Bíróság (EB) főügyésze a csütörtökön beadott végső indítványában.
2015 nyarán, a menekültválság tetőpontján az Európai Unió Tanácsa két határozatot fogadott el Olaszország és Görögország támogatásáról, mivel ezekbe az országokba érkezett a legtöbb menekült. Ezek a határozatok részletes követelményeket tartalmaznak a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó 40 000 illetve 120 000 személy áthelyezéséről. Ezen határozatok ellen Magyarország és Szlovákia pert indított az Európai Bíróságon (EB), amit azonban az EB elutasított. Ennek ellenére Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság megtagadta az EB által meghatározott kötelezettségeinek teljesítését. Sharpstone főügyész végső inditványában most egyértelművé tette, hogy a tagállamok nem hagyhatják átalányban figyelmen kívül az uniós jogot. Vészhelyzetben minden állam felelős a meghatározott mechanizmus végrehajtásáért annak érdekében, hogy enyhítsék a tagállamok külső határain ért nehézségeit. Ez a szolidaritás lényege, különösen akkor, amikor ezen döntések kellően figyelembe veszik az uniós országok nemzetbiztonságát, hangoztatta Sharpstone. Az EB végleges ítélete néhány hónap múlva várható.
Gyerekek egy menekülttáborban (Illusztráció: HHS)
