A „MesTerI ferdítésekben” nem véletlen elírás a három kövér nagybetű: Kedvenc napilapunk a Magyar Távirati Irodát (MTI) idézte a hétvégén az amerikai elnökválasztás állásáról: “Két felmérés szerint Clinton vezet Trump előtt, a The Washington Post szerint Trumpnak áll a zászló”. Nincs azon mit csodálkozni, hogy a pesti propagandaügynökségnél Trumpnak „áll a zászló”, hiszen még Tusványoson megmondta a nemzetvezető, hogy Európa és a magyar emberek számára Trump lenne a jobb választás. Márpedig az MTI-nek ma már nem az a dolga, hogy a valóságról számoljon be a külföldet nem ismerő magyar embereknek, hanem az, hogy új valóságot teremtsen számukra „pártjuk és kormányuk” gondoskodó felügyelete alatt.
Jut erről eszembe, mit fejtett ki a lap főszerkesztőhelyettese a VajMának amerikai tudósítás-ügyben:
„A washingtoni tudósítóval is az volt a baj, hogy nem mindig, az utóbbi időben pedig szinte mindig arról tudósított, amire nekünk nem volt szükségünk. Szerintem sem Pestből, de még inkább Washingtonból nekünk vajdasági magyaroknak nem kell megmondani, sugallni véleményünket, de mondjuk szívesen elolvassuk, ha Washingtont megbénítja a hóvihar, s az elnökválasztásról is tárgyilagos írást várunk el.”
Műhír: „Az elmaradt hóviharos tud(h)ósítás: Hóember hószelfivel a Fehér Hóz előtt”
Nos, Németh Zoltán a gödör mélyére látott, és ott fején találta a szöget. Az általa jegyzett Magyar Szónak – akárcsak az államgépezet kisbírói siserehadának, Röszkén innen és túl – valóban nincs szüksége a valóságra. Irtóznak tőle, mint ördög a szenteltvíztől, mert az esetleg megfertőzheti a hívők széles táborát. Így volt ez a Vasfüggöny mögött – és újra így lett a a pengésdróttal körülvehető nemzeti-keresztény államban. Csak míg a hidegháború alatt nem lehetett Pestről Szabadkára exportálni az akkori kádárizmust, a mait már lehet – sőt fizetnek is érte. Ötven milliárdot, hogy egészen pontosak legyünk. Az már senkit se zavarjon, hogy helyettesünk egy képzeletbeli „tudósítóról” beszél: aki nem fizet, az muzsikát se várjon. Alulírott műfaja a jegyzet, nem az el(sajtó)tájolt jegyzetelés. Táncoltatni meg ott vannak a pártkatonák.
Értjük persze, hogy független elemzőre nincs szüksége sem helyettesünknek, sem laptulaj pártjának-kormányának-tanácsának. Arra azért kíváncsi lennék, mikor veszi észre a pesti Gazda, hogy a pártlap semmibe veszi azt a nemzetpolitikai direktívát, amely szerint alaptörvényileg és közjogilag is világnemzet lett a magyar, ergó bele is szólhat mindenbe, ami az államot érinti, éljen bár Ibériában, Szibériában, vagy a kettéosztott Kelebiában. Így aztán a washingtoni magyar tollnak is nemzeti szent jogává vált súgni, sugallni, sőt még elemezni is. (A hóvihart meg majd megzenésíti az MTI fizetett csalogánya.)
Műhír: „Az elmaradt hóviharos tud(h)ósítás: Egy Hó-sein és két Hó-bama-lány a hófútta Fehér Hózban”
Ezzel el is érkeztünk a helyettes úr által elvárt „tárgyilagos írásra” az elnökválasztásról.
Amit ugye a fenti MTI-idézet hivatott példázni. A baj csak az (de meg ne tudja vajdasági magyar emberfia, mert még elszomorítjuk a gazdát meg annak a Gazdáját!), hogy említett MTI és a napilap által immár az állami tárgyilagosság biztonságára támaszkodó idézet – hamis. Úgy is mondhatnánk, hogy hazug.
Mert hogy a Washington Post pontosan az ellenkezőjét írta, mint azt az MTI propagandistája kihámozta vagy átmázolta: „Hillary Clinton a demokraták elnökjelöltje pénteken két felmérés szerint is vezetett Donald Trump republikánus elnökjelölt előtt, a The Washington Post elemzése szerint azonban Trumpnak áll a zászló.”
Műhír: „Az elmaradt hóviharos tud(h)ósítás: Hóllary és a hóember a tavalyi hóban”
A vezető amerikai lapok, így a Post is, több felmérést követnek. Mind a Post, mind a New York Times rendszeresen frissíti a tíz legjelentősebbnek az eredményeit. A pénteki táblázat szerint Trump vezetett kettőben, Clinton pedig nyolcban. (A vasárnapi állás már csak egy Trump-előnyt mutatott, ugyanis a másik döntetlenre változott.) Ennek alapján Viagra kéne ahhoz, hogy „Trumpnak áll[jon] a zászló”. (Persze minden jelöltnek áll, ha felállítják – nagygyűléseken rendre meg is történik. De csak díszletként. Sajnos mára már az MTI is kulisszává változott: az állampropaganda kulisszájává. Félő, hogy a Magyar Szó is erre az útra téved.)
Az említett „tárgyilagos tudósítás” egyébként tele van hasonló csúsztatásokkal meg ostobaságokkal, de nincs időnk minden zagyvaságot bemásolni és kijavítani. Csak szólni szeretnénk, milyen is az, amikor egy bedarált állami hírügynökségnek hisznek a bedarált napilapok „tárgyilagosságot” követelő főnökei.
Ami pedig az amerikai elnökválasztás hangulatának valósághű bemutatását illeti: az Egyesült Államok minden valamirevaló újságírói meg politikatudományi tanszékén tanítják (én is így tanítom), hogy a sajtó mesterséges „egyensúlyt” hajhászó erőlködése éppenséggel a valóság átmázolásához vezet. A felkészületlen vagy kevésbé érdeklődő hírfogyasztóban ugyanis azt a benyomást kelti, hogy minden politikusi pólus egyforma értékű. Ahelyett, hogy demokratikus döntéshozatalt segítendő rámutatna a különbségekre – pl. a falépítés meg a falazás, vagy az „amerikai álom” meg a rémálom között.
Mellesleg a felmérések ellenére bármelyik jelölt győzhet még. Éppen ezért utasítják el a tisztességes elemzők az áltárgyilagosságot – meg annak pártállami megrendelőit.
