Horvátország többet tud a szomszédos országokról, mint más országok, és felelősséget is érez európai integrációs törekvéseik támogatása iránt, ezért elkötelezett az EU nyugat-balkáni bővítése mellett – jelentette ki Andrej Plenković horvát kormányfő csütörtökön Zágrábban, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján, melyről a Magyar Távirati Iroda számolt be.

Plenković és Michel a közös prioritásokról és aktuális témákról tárgyalt Zágrábban abból az alkalomból, hogy Horvátország január 1-jén átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

Plenković kiemelte: azt szeretnék elérni, hogy a májusban rendezendő zágrábi Nyugat-Balkán-EU csúcstalálkozón a következő tíz évre meghatározzák a célokat, és még a találkozó előtt megtalálják annak lehetőségét, hogy folytatódhassanak Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásai.

„Elkötelezetten dolgozom ezen, erről tárgyaltam Emmanuel Macron francia elnökkel, pénteken erről tárgyalok majd Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és jövő héten Angela Merkel német kancellárral is Berlinben” – jelentette ki Plenković. Franciaország az októberi EU-csúcstalálkozón blokkolta a balkáni államok csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Emmanuel Macron francia elnök ezt azzal indokolta, hogy az uniónak először meg kell reformálnia az EU bővítési procedúráját.

Charles Michel ezzel kapcsolatban kijelentette: „Meg kell határoznunk a csatlakozási folyamatokra vonatkozó közös irányelveket, és az is fontos, hogy világos jelzést tudjunk adni azoknak az országoknak, amelyek csatlakozni kívánnak”.

A horvát EU-elnökség egyik kiemelt témája lesz az Európai Unió 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésének kialakítása, amiben szoros együttműködésről állapodott meg a két fél.

Az Európai Tanács elnöke kiemelte: „az előttünk álló kérdés az, hogyan lehet összehangolni a hagyományos európai politikákat az olyan kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás, a migráció, az innováció és hasonlók”.

A két politikus tárgyalt a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) is. Nagy-Britannia EU-tagsága jelen állás szerint január 31-én szűnik meg, majd 11 hónapos átmeneti időszak következik.

„Horvátország kész az Európai Tanács szintjén végigvinni ezt a feladatot, biztosítani az Európai Parlament beleegyezését, és elvégezni a szükséges eljárásokat a kapcsolat e szakaszának lezárására” – mondta Plenković.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Michel elmondta: az Iránnal kötött nukleáris megállapodás nem tökéletes, de mégis egy elfogadott megállapodás. Utalt arra, hogy csütörtök reggel beszélt Haszan Róháni iráni elnökkel arról, hogy Európának milyen lehetőségei vannak arra, hogy megerősítse szerepét abban a régióban.

„Az Európai Unió nem nézheti tétlenül, hogy mások döntsenek helyette, szerepet kell vállalnia a nemzetközi szintéren, mert mégiscsak egy ötszáz milliós gazdasági erőről van szó, amelynek érvényesítenie kell értékeit és érdekeit” – mondta a belga politikus, hozzátéve: a következő hetekben bekapcsolódnak a folyamatokba.

Charles Michel a nap folyamán találkozik Kolinda Grabar-Kitarović államfővel és Gordan Jandroković házelnökkel, majd a biztosok testületével együtt részt vesz a Horvát Nemzeti Színházban tartandó gálakoncerten. Az Európai Bizottság pénteken találkozik a horvát miniszterelnökkel és a kormány tagjaival. A találkozó után Ursula von der Leyen és Plenković sajtótájékoztatót tart.