Szerző: Miskolczi József

Ne hülyéskedjünk – mert még úgy maradunk!

Mintha a politika csupán díszlet volna, csupán jelmez a rossz természetünk és műveletlenségünk érvényesítésére; hivatalos forgatókönyv a leszámoláshoz, gyűlölethez és bosszúálláshoz. Itt sokak számára a politika élet-halál kérdése. Mert aki győz, az mindent visz, mindent megkap: munkahelyet, házat, kocsit, pénzt, feleséget cserélhet, szeretőt tarthat, százával lesznek új barátai, külföldön taníttathatja a gyermekeit, utazhat a nagyvilában… Aki pedig veszít, az mindent elveszt: nem csupán a szeretője hagyja el, hanem a felesége is, munkahelyét elveszti, kutatják a vagyonának eredetét, vizsgálatok és bírósági perek várnak rá, mindenki hátat fordít neki, gyermekei megyűlölik és káros szenvedélyek rabjaivá válnak.

Olvass tovább

Múltamban-e a jövőm?

Rájöttem, hogy az élet leghasznosabb jelensége a halál. Eltisztítja a szemét embereket. Ne adja az Isten, hogy még tovább vagy netán örökké éltek volna! Sajnos elviszi a hasznos és jó embereket is. Ez az az ár, amelyet meg kell fizetnünk. A gonosz magával rántja a jót. Életben és halálban.
Aki örök dicsőséget és emlékezést szeretne, az ne politikusnak menjen. A politikusok emléke tisztségük lejártával vagy legkésőbb a halálukkal megszűnik. A halhatatlanságért valami mást, komolyabbat kell cselekedni.
Van egy évezredes mondás, hogy „Halottról vagy jót, vagy semmit”. Ezt arra szoktuk használni, hogy ha valaki meghalt, nem emlegetjük többé az általa elkövetett gazemberségeket. Mindent igyekeznek elfeledtetni velünk. Sőt, az idő múlásával a szemétségeit is erényként próbálják feltüntetni a hozzá hasonlóak. Pedig a szemétségek örökké azok maradnak.

https://szmsz.press/2022/12/14/karacsonyi-tizes-ne-maradjon-le-a-nyeremenyjatekrol/

Olvass tovább

Köhöghet a bolha, de minek? „A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei.” (Evangéliumi részlet)

Elfásultan vesszük tudomásul: minden bűnügyben valamilyen mértékben jelen van a rendőrség. Belenyugodtunk, hogy a közbiztonság pocsék – mert eltűntek az utcai járőröző rendőrök. (Legfeljebb forgalmistákkal találkozunk, de azok is csupán a sebességet mérik.) A rendőrség tekintélye mélyponton van. Búvárkodtam egy kicsit a múltban. A Magyar Királyi Csendőrség történelméből lehetne tanulni! 

Olvass tovább