Szerző: Szabó Palócz Attila

Üres, mint a ház, amelyből Sietve költöztek ki És senki nem gyújt már világot Versbe szedett...

Önök az Isteni Televízió adását látják A Teremtő vélhetően csak azért alapított bennünket hogy...

Miféle fán találtuk itt magunkat hogy életünk végéig együtt repülünk már kérdem én Miért nem...

Nem felhők azok mi van veletek mondom aggódó bátyáimnak akik épp azt figyelik milyen lassan...

Minden alkalommal arra gondolok ez most vajon most milyen lesz ha a puha szárnyak verdesésével...

Hová tűnt a régi arcom, mit még oly emelt fővel viseltem ahogy a paraszt hordja be aratáskor a...

Nem jegyezni fel semmit csak üresen hagyni a papírt datálás nélkül Ha megjelölöm a napot még majd...

Željka Čoraknak Ahogy az idő múlik nincs már egy szilárd érvem sem amivel megfelelően igazolhatnám...

Nem vagyok ám valami jól panaszolom Istennek Hogy nem szégyelled magad, hogy épp nekem kellene...

Egyszerű gyom. A legegyszerűbb. A búza közepén. A búza pedig érett, a bő termés ígéretével…...

Mint egy tömegsírban, mindenkivel a saját halála végzett, s állítólag a szeretet mert egy oldalon...